Többek között az ősrobbanást próbálják létrehozni, ennek jelentőségéről kérdeztük Szendrő Márton fizikus hallgatót.

-Tavaszra tervezi a CERN a részecskegyorsító beindítását, mit várnak az eredményektől?

-Remélik, hogy megtalálják a Higgs bozont, ami a gravitációs kölcsönhatást közvetítő részecske. Ez alátámaszthatja a kvantumfizika tömegvonzási elméletét, ez egyelőre ellentétben áll az Einsein-féle általános relativitás elmélettel, ami nem beszél közvetítő részecskékről, hanem a tér görbülésével magyarázza a gravitációt. Ettől a kísérlettől várják bizonyítani, hogy a kvantumfizikai értelmezés helyes.



-Ezek az eredmények megkérdőjelezhetik az általános relativitás elméletet?

-Nem, mert Einstein elméletét kísérletek támasztják alá. A két elmélet ugyanarról beszél, csak más szempontból, ezeket kell egyesíteni, ezt hívják Szuperhúr-elméletnek. Ez azt mondja ki, hogy a részecskéket úgy kell elképzelni, mint egy tizenegy dimenziós membránt, aminek a rezgésfrekvenciája határozza meg, hogy milyen részecskéről beszélünk.

-Tehát az anyagban való részecskék rezgésétől függ, hogy üveg lesz-e vagy asztal?

-Igen, így is mondhatjuk.

-A Mi a csudát tudunk a világról? című film is a kvantumfizikának ezt a részét próbálja bemutatni közérthető módon. Ez tudományos szempontból mennyiben állja meg a helyét?

-Az általuk bemutatott világ csak egy feltevés, ami a kísérletekkel egyezik, de nem mondhatjuk, hogy ez a valóságban is így van. A koppenhágai iskola értelmezése szerint egy kvantumfizikai kísérlet eredménye függ a megfigyelőtől, de túlzás azt állítani, hogy mi dönthetjük el, hogy hol jelenik meg, mint ahogy a film sugallja, mert ez mind csak  valószínűség.

-Hogy néz ki a CERN-ben tervezett kísérlet a gyakorlatban?

-A folyamat során nagy energiájú ütközéseket visznek véghez, ami képes az ősrobbanáshoz hasonló állapotokat létrehozni. Ezáltal közelebbi képet kaphatunk az akkor lezajlott folyamatokról. A kísérlet során egy elektromos térben gyorsítanak részecskenyalábokat a fénysebességhez közeli sebességig, amiket hatalmas szupravezető mágnesekkel tartanak pályán, és ezeket ütköztetik egymással. Ekkor a részecskék alkotóelemeikre hullanak, hatalmas energia szabadul fel, így vizsgálni tudjuk az anyag mélyebb szerkezetét.

-Sokan félve gondolnak a részecskegyorsító beindítására, van-e ennek alapja?

-Elterjedt az a tévhit, hogy ezzel a CERN fekete lyukat képes létrehozni, de ettől nem kell félni. Ha még létre is jön, ez nagyon kicsi lenne és az élettartalma olyan rövid, hogy semmi kárt nem okozna, de ez valószínűtlen. Az őszi tesztelésen nem teljes üzemmódban próbálták ki a részecskegyorsítót, de kiderült, hogy hiba van a rendszerben, és ennek a kijavítása folyik. Vannak akik azt mondják, hogy tavasszal beindítják, de szerintem mire érdembeli kísérleteket folytathatnak, az legalább egy év.

-A CERN jelenleg még milyen kutatással foglalkozik ezen a téren?

-A sötét anyag természetét vizsgálják a CERN Axion Solar Telescope (CAST) segítségével.

-Mi az a sötét anyag?

-Megfigyelték, hogy a tejútrendszer szélén lévő bolygók paradox módon nem úgy mozognak, ahogy elvárnánk. Ennek magyarázata, hogy létezik egy olyan részecske- a sötét anyag- ami gravitációs kölcsönhatásban van az anyaggal, és befolyásolja a világegyetem tágulását. Ezeket nem láthatjuk, innen az elnevezés, csak észlelni tudjuk. Számítások szerint az anyagi világnak csak tíz százalékát ismerjük, a maradék kilencven százalékot ez a sötét anyag teszi ki. Sőt valószínű, hogy nem csak egy fajta sötét anyag van, hanem több. Ha vizsgálni tudjuk ezeket, az a fizika számára hatalmas tereket nyit, és ehhez is használják majd a részecskegyorsítót.

-Ezek a kutatások itthon mennyire ismertek?

-Az átlag ember számára ez nem nyomon követhető, de a szakma számára igen. A CERN-be -nemzetközi kutatóintézet lévén- minden ország küldhet fizikusokat, akik elvégezhetik a kísérleteiket, hogy a saját elméleteiket bizonyíthassák. Itthon is folynak kutatások Debrecenben, ahol egy úgynevezett anyagkaput keresnek az eddig ismert anyag és a sötét anyag között egy kis Van de Graaff részecskegyorsító segítségével. Ebből is látszik, hogy a részecskefizika manapság központi helyet foglal el a szakmában, és hatalmas felfedezések küszöbén állunk, ami akár teljesen átformálhatja az idáig megismert valóságunkat.

Az interjú 2008. decemberében készült.