Gyerekműsorok közben is folyton reklámokkal találkozunk, és egyre többel – derül ki a Médiatanács friss tanulmányából. Ez elég aljas módszer a célcsoport meghódítására, ugyanis a gyerek látja a reklámban a legújabb csillámpónit, és már mondja is anyukának. Számukra a reklám még egy valósnak vélt képet fest az adott termékről, könnyű őket áltatni, becsapni.

Minket pedig folyton körülvesz. Ezzel még nem is lenne baj, de a legtöbb reklám elég furcsára sikeredik. Egy jó reklám felkelti érdeklődésünket, érzelmeket generál. Ezzel szemben legtöbbjük nem elég kidolgozott, így inkább elcsodálkoztat, meghökkent – ezzel válik figyelemfelkeltővé, nem a tartalma, mondanivalója által.

A bemutatott helyzetek legtöbbször nem is életszerűek, a bennük megjelenő képek torzak, nem fedik a valóságot – idilli képet festenek egy adott dologról. Ettől igazából sokak számára hiteltelenné válik, mások számára viccesnek hat.

„Emlékszel a Perwoll reklámra?!” – mondja az egyik nő a másiknak. Igen, csinos hölgy gyönyörű ruhában előkapja táskájából a mosószert. Cseppet sem életszagú, mégis felkelti a figyelmet, megveszik az emberek. Bár a vásárlás nem észérvek alapján történik, hanem egy elénk tárt idill alapján. Hasonlítani akaruk arra a nőre, elhisszük, hogy presztízsértéke van annak, ha Perwoll-lal mosunk.

Részlet az egyik Perwoll-reklámból (kép)

A reklám kétélű fegyver. Ezzel pozícionálhatjuk termékünket, és ez sok esetben jobban sikerül, mint amennyit a termék valóban ér vagy fordítva: egy kiváló minőségű termék jó reklám hiányában egyszerűen csak átlagos.