Míg Palesztinánál territoriális kérdés a konfliktus kiindulópontja, addig Iránnál inkább gazdasági, politikai és ideológiai okai vannak az ellentétnek. Irán - mint a síita világ vezető hatalma-  nemcsak kijelentette, hogy nem ismeri el Izraelt, mint önálló államot, hanem még a Holokauszt megtörténtét is kétségbe vonja.  Egy olyan közel 70 millió lakosú elnöki teokratikus köztársaságról beszélünk, amely a saria alapján működik, és amely teljes mértékben elzárkózik a szekularizált államoktól. Sem ideológiában, sem törvényekben, de még az emberi jogokban sem követik a nyugati hagyományokat.  A másik fő probléma – pont a nyugatellenes politika miatt- hogy Irán rendelkezik a világ második legjelentősebb olaj és gáz készletével, s azt nem hajlandó nyugatra exportálni. Fő partnereiként egyértelműen Oroszországot és Kínát jelölhetjük meg, nem pedig az Egyesült Államokat, mely egy érdekszférába tartozik Izraellel.

Kínával például 70 milliárd dollár értékű hosszú távú megállapodást kötött, Oroszországgal pedig közös érdeke, hogy lehetőség szerint távol tartsa más országok nagyvállalatait a Kaszpi-tenger környékének olaj- és gázkészleteitől.

Izrael ezzel szemben szekuláris elvek alapján működik, államformája parlamentáris köztársaság, és kapcsolatit leginkább nyugat felé építi. A zsidó állam - az amerikaiak mellett-  a szunnita vezetéssel egyezett ki (pl. Szaúd - Arábiával), ez tovább rontotta Iránnal való kapcsolatát, hisz a síiták és a szunniták között feloldhatatlan ősi ellentét feszül. A Közel-Kelet viharos történetében eddig nem volt példa arra, hogy arabok és izraeliek kössenek érdekszövetséget, most viszont Szaúd-Arábiát és szunnita szövetségeseit éppúgy fenyegeti Irán atomhatalommá történő előlépése, mint a zsidó államot. Jelenleg azonban megalapozott a félelem attól, hogy Irán – az eddig nem létezőnek vallott- atomfegyvereit beveti Izrael ellen a közeljövőben.

Egy nemrég bejelentett hír tovább rontotta a két állam viszonyát. Kiszivárgott ugyanis, hogy Izrael rakétacsapást akart mérni Irán atomlétesítményeire. Izraeli lapok szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter az elmúlt napokban azt tervezte, hogy utasítást ad az iráni Natanzban lévő urándúsító lebombázására. Az esetleges támadásról szóló vitát tovább fokozta, hogy Izrael sikeresen tesztelt egy nukleáris töltőfej szállítására is alkalmas, Iránig is elérő rakétát.

A zsidó államfő azonnal emlékeztette a világ államait az Izraelnek tett ígéretükre, amelyet most be kell váltaniuk.

„Itt az idő, hogy vagy kemény szankciókkal, vagy pedig katonai művelettel teljesítsék vállalt kötelességüket” - szögezte le Netanjahu. Vagyis arra kéri a világ többi nagyhatalmát, hogy egyértelműen Izrael mellett foglaljanak állást, és minél előbb oldják meg az iráni atomproblémát.

„Irán atomfegyverrel szerelkezik fel, és a világ mindmáig nem állította meg. A létünket és jövőnket fenyegető veszély nem elméleti. Nem lehet a szőnyeg alá söpörni, nem lehet lekicsinyelni. Leselkedik ránk és az egész emberiségre, és ezért meg kell hiúsítani" – nyilatkozta az izraeli miniszterelnök.

A nukleáris fejlesztések miatt az elmúlt években több nemzetközi szankciót vezettek be, ennek ellenére Irán idén nyáron bejelentette, hogy a korábbinál is jobban felpörgeti energiatermeléshez és fegyverkezéshez egyaránt használható atomprogramját.