Mark Zuckerberg neve az emberek többségének nem mond túl sokat, ám ha eláruljuk, hogy ez a fiatalember a világ egyik legkedveltebb közösségi oldalának, a Facebooknak az alapítója, máris más a helyzet. Ha az úriember nevét nem is, közösségi portálját a világon szinte mindenhol ismerik, még ha nem is érhető el bolygónk minden pontján egyformán. (Szíriában és Iránban blokkolták, és sokhelyütt még ma sincsen internet-hozzáférés).
A web 2.0-ás rendszerek létrejöttével rohamosan kezdtek terjedni a már említett közösségi oldalak, melyek lényege, hogy a tartalmakat maguk a felhasználók hozzák létre, töltik fel és osztják meg. Szinte divatot teremtettek a közösségi portálok, és jelenleg hazánkban is több tucat ilyen oldal érhető el csupán egy kattintással. Ezek közül én most a Facebookot szeretném kiemelni. Minden közösségi portálnak meg vannak a maga előnyei és hátrányai, ez természetesen a Facebookról is elmondható.
A pozitívumok közé tartozik, hogy az oldal alkalmas a kapcsolattartásra, régi vagy elfeledett ismerősök megtalálására, új ismertségek szerzésére. A különféle csoporttagságoknak hála, egyfajta virtuális közösség jön létre, sőt a félénkebb embereket is nyitásra ösztönzi az, hogy nem szemtől szemben kommunikálnak embertársaikkal. Lehetőségünk van információkat, híreket, általunk fontosnak tartott dolgokat (akár még képeket vagy videókat is) a világgal megosztani, illetve ugyanezen az alapon tájékozódni is tudunk az oldal segítségével. Unaloműzésre is kiválóan alkalmasak a közösségi portálok, hiszen játékok, tesztek százait próbálhatjuk ki, adott esetben pedig üzenet, chat vagy az üzenőfal segítségével kapcsolatba léphetünk szintén online lévő társainkkal.
Első hallásra óriási és nagyszerű technikai újításnak tűnik a rendszer, ám igen sok hátránnyal is rendelkezik, sőt akár még veszélyesnek is mondható. Veszélyes, hiszen ha nem vagyunk elég óvatosak, visszaélhetnek személyiségünkkel, adatainkkal, fényképeinkkel, s igen súlyos károk is érhetnek. Nap, mint nap hallhatunk különféle a Facebokkal vagy más hasonló oldallal kapcsolatban elhangzó botrányokat. A visszaélések mellett a zaklatások, a kínos dolgok napvilágra kerülése, melyek azután hihetetlenül gyorsan terjednek szét a világhálón, szintén okozhatnak kellemetlenséget.
Ma már egy állásinterjút szinte kötelezően kiegészíti a jelentkező profiljának, valamint üzenőfalának ellenőrzése. Bosszantó lehet a TMI, angol nevén Too Much Information, azaz a túl sok információ. Szinte mindenkinek van legalább egy olyan ismerőse, aki az élete minden egyes levegővételéről beszámol, és másodpercenként árasztja el üzenőfalunkat a különféle, valljuk be, értelmetlen dolgokkal. Azonban ahogy létezik dresscode és illem, ma már szinte Facebook etikettről is beszélhetünk. Az újságok, természetesen inkább a női lapok, tele vannak különféle tesztekkel, melyből megtudhatjuk, hogy a közösségi fórumokon való jelenlétünk hogyan is hat a pszichénkre, hogy terápiás eszközként használjuk-e a rendszert, vagy esetleg magamutogató hajlamaink kielégítésére.
Negatívumok közé sorolható a nyelv rombolása is. A Facebook jelenleg 170 országban 37 különböző nyelven érhető el, s mindenhol meghonosodtak a rendszer által megkövetelt szavak, fogalmak és kifejezések. Az angol like igéből kialakult például a magyar „lájkolni” szavunk, mely rövid időn belül biztosan nyelvünk szerves részét képezi majd. Gyakorlatilag a közösségi oldalak saját szókészlettel rendelkeznek, s a Facebook etiketten kívül már szinte szótárakról is beszélhetünk. Legutoljára a hátrányok közül a függőséget szeretném megemlíteni. Egyesek ugyanis határozottan a rendszer függőjévé válhatnak, mely több dologban is megmutatkozhat. Néhányan a mindennapi tevékenységeiket facebookozási szokásaikhoz igazítják, s ingerültek lesznek, ha adott esetben valamiért nem tudják megetetni a kutyájukat, amit az egyik alkalmazás keretében „nevelgetnek”. A súlyos függők esetében a rendszer megszüntetheti az egyének valós kapcsolatát a külvilággal.
Összességében azt mondhatjuk, hogy trend lett facebookozni. Ezt mutatja a „Facebookozz az utcán” kezdeményezés, az idei ARC plakátkiállítás egyes témái, s az általános beszélgetések is. Ezt az új hullámot a marketingesek, a sztárok, sőt még az egyház is felismerte, hiszen bármely kedvencünk, de még a Pápa vagy a politikusok is „barátainkká” válhatnak az oldalak segítségével. Egy átlag felhasználónak 214 „barátja” van az egyes portálokon, mely szám jóval több, mint a valós életben, arról nem is beszélve, hogy az ember képtelen ennyi egyénnel valós, értelmes, folyamatos kapcsolatot fenntartani.
Mint általában mindennel kapcsolatban, ez esetben is megállapíthatjuk, hogy a közösségi oldalak rengeteg előnnyel és rengeteg hátránnyal rendelkeznek, s itt is a legnagyobb hangsúly a mértékletességre helyeződik. Ha kellőképpen körültekintőek vagyunk, és nem visszük túlzásba a „posztolást”, „lájkolást” és „megosztást”, akkor nyugodt szívvel élvezhetjük a rendszer nyújtotta előnyöket.
A 2010/2011-es tanévben Gálfi Gabriella Melinda 'Nyilvános beszéd és prezentáció' szemináriumára készített írás.
