A mondhatni széles palettáról szinte minden produkcióban ugyanazokat a színészeket alkalmazzák. Ez kb. úgy néz ki, mint amikor egy festő mindig csak egy színt használ a festményeihez.

Használhatunk más hasonlatot is ehhez. Ez olyan, mint amikor valaki imádja a hawaii pizzát, és mindennap azt akarna enni. Ez egy darabig működik is. De ahogy telik az idő, egyre jobban megundorodunk az ananász ízétől, a sok sonkától és kukoricától, és akkor még a sematikus vastag pizzatésztáról nem is beszéltünk… Ilyen a sorozatgyártási helyzet is Magyarországon, mint a hawaii pizza.

Ugyanazokat a megszokott színészeket használják fel minden egyes sorozathoz. Ez kezd egyre gyomorforgatóbb lenni, és túlságosan megfájdul tőle az ember hasa… Mert valljuk be őszintén, az rendben van, hogy finom a hawaii pizza meg jól is néz ki, de ki akarna mindennap azt enni?