Főoldal
Megosztás
Oktatásszervezőként az élet

2017-10-04 10:25:00

Minden kezdet nehéz! – szokták mondani a felnőttek, és ez nemcsak a diákok életére igaz.

Varga Zsuzsannát, intézetünk oktatásszervezőjét kérdeztük arról, milyen is egy új helyen, új félévet kezdeni, és hogy pontosan miképp is kell elképzelnünk az általunk oly sokszor nehéznek elképzelt szervezési közeget.

1. Hogyan került az intézethez?

Varga Zsuzsanna: Andragógus mesterdiplomával rendelkezem, ezért sosem állt távol tőlem ez a terület. Korábban is oktatásszervezőként dolgoztam, azonban előző munkahelyem egy magántulajdonban lévő kisebb, OKJ-s képzéseket kínáló vállalkozás volt. 2017 elején új munkahely után néztem. Szinte egy időben történt, hogy megtaláltam interneten az álláshirdetést, valamint az egyetemen dolgozó barátnőm és egykori évfolyamtársam is megküldte a felhívást, amire azonnal meg is küldtem pályázati anyagomat. Szerencsémre igen gyorsan felkerestek, és az interjút követő pár napban már érkezett is a hívás, hogy rám esett a választás. Nagyon örültem a hírnek, különösen mikor megtudtam, hogy a Tárogató úton lesz az iroda, hiszen itt lakom nem messze, ismerem a környéket.

2. Milyen végzettség, szakképzettség szükséges a munka elvégzéséhez?

V. Zs.: Hogy a felhívásban pontosan mi állt, arra már nem emlékszem, de azt biztosan tudom, hogy felsőfokú végzettség és angol középfokú nyelvvizsga szükséges az oktatásszervező munkakör betöltéséhez. Az andragógus diploma sem volt éppen hátrányomra.

3. Mi a pontos feladata az oktatásszervezőnek?

V. Zs.: Mint talán minden munkaköri leírás, úgy az oktatásszervezőké is összetett és képlékeny, néha még magam is keresem a határokat. Szerintem ahány oktatásszervező, annyi válasz születne erre az egyébként egyszerűnek tűnő kérdésre. Azt nyugodtan ki merem jelenteni, és remélem, a hallgatók is átlátják, hogy a tanulmányi előadójuk nem azonos az oktatásszervezőjükkel! Az oktatásszervező az a személy, aki az intézetnél folyó oktatás előkészületeiben, gördülékeny lebonyolításában, majd a zárásában segít az új oktató felkérésétől kezdve egészen az utolsó vizsgajegy rögzítéséig. Az oktatásszervező továbbá koordinál és kapcsolatot tart, valamint kapcsolatot épít az adott Intézet – esetemben a Kommunikáció-és Médiatudományi Intézet – intézetvezetőjével, oktatóival és hallgatóival szoros együttműködésben. A „klasszikus” oktatásszervezői feladatok közé tartozik a mindenkori félév kurzuskínálatának meghirdetése és órarendi információinak rögzítése (oktató, időpont, helyszín és egyéb információk), vizsgaidőpontok gyűjtése és meghirdetése, valamint mind a kurzusok, mind a vizsgák esetében a létszámlimitek módosítása. Nagy részét teszi ki továbbá munkánknak a záróvizsgák megszervezése. Összegezve minden olyan, az oktatást érintő kérdésben lehet hozzánk fordulni, amely az intézetek, az intézetek vezetőségének, oktatóinak és további munkatársainak munkáját érinti. Azonban ha magát a hallgatót érintő kérdés vagy kérés merül fel, mint pl. tagozatváltás, TB kérelmek leadása, egyéni tanrend kérelem, stb., azokban már a tanulmányi előadók az illetékesek.

4. Hány diákkal kell foglalkoznia?

V. Zs.: Ez a szám természetesen mindig változik, de jelenleg kb. 230 kommunikáció- és médiatudomány szakos, 50 szabad bölcsészet filmelmélet és filmtörténet szakirányos, valamint 50 osztatlan tanári képzés média ágán aktív hallgatója van a Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetnek. Emellett kb. 60 fő kezdte meg idén tanulmányait szabad bölcsészet képzésen, akiket szeretettel várunk filmelmélet és filmtörténet szakirányon. Nem szabad megfeledkezni továbbá a minoros hallgatókról sem, filmelmélet és filmtörténet minor program keretében kb. 20, míg kommunikáció és médiatudomány minor program keretében több mint 100 hallgató folytatja tanulmányait jelenleg.

5. Hogyan lehet ennyi különböző típusú kérést kezelni, teljesíteni?

V. Zs.: Valóban nem könnyű feladat, de látva a több éves tapasztalattal rendelkező kollégáimat azt gondolom, kialakul egy megfelelő rutin, aminek segítségével egy idő után könnyebb lesz priorizálni a feladatokat. A magam részéről nagyon fontosnak tartom a levelezőrendszer színes címkéinek, valamint naptárának megfelelő használatát, az excellel való boldogulást és a Neptun logikájának kiismerését. Emellett pedig jelentős mennyiségű szövegkiemelővel, színes post it-tel és több parafatáblával is felvérteztem magam. De a kérdést az emberi oldaláról közelítve az a véleményem, hogy csakis türelemmel és kellő figyelemmel lehet boldogulni, méghozzá minden érintett részéről.

6. Mennyire könnyű az első évfolyam beilleszkedése?

V. Zs.: Erről érdemes volna magukat a gólyákat megkérdezni, magam is kíváncsi volnék a válaszra. Minden gólya helyzete nehéz abból a szempontból, hogy egy új helyen, új közegben kell helyt állnia, ami önmagában kihívás. Emlékszem, mikor én voltam gólya, feltettem egy egészen egyszerű kérdést, mire azt a választ kaptam, hogy „Menj a főépületbe, ott majd a TO-sod tud segíteni, de ha nem, akkor fordulj esetleg a HÖK-höz, meg a TVSZ-ben is biztos van valami erről.” Ez volt az első pillanat a Pont Ott party után, mikor éreztem, hogy még hosszú az út addig, hogy megértsem ezt az új világot. Nagyon hálás vagyok azoknak a tutoroknak, akik a nyár végén felkerestek minket (a kommunikáció szakosok tanulmányi előadóját és engem) egy általuk összeállított, a gólyáknak szóló „Kisokos” átnézésének kérésével. Úgy gondolom egy nagyon sikeres közös munka eredményeként olyan tájékoztatót kaphattak az új hallgatók, amelyekből többek közt kiderül, hol vannak a főépületek, mi az a TO, TVSZ és HÖK. De persze számos, a beilleszkedést segítő további információ is.

7. Milyen nehézségei vannak a félévkezdésnek?

V. Zs.: Minden félévkezdésnek nehézsége oktatásszervezési szempontból, hogy nincsenek pontos adataink az aktív hallgatók számáról. Csak becsült adatokkal tudunk dolgozni, amiket a felvételi ponthúzást, majd a beiratkozást és regisztrációs hetet követően korrigálni kell. Emellett 2-3 hét leforgása alatt - túlzás nélkül – több száz hallgatói megkeresés érkezett hozzám, a hallgatók számára pedig el nem ítélhető módon, ha nem is azonnal, de minél előbb szükséges választ adni, megoldást találni. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen ez a félév volt számomra az első, amikor mindezt megtapasztalhattam, és talán a legnehezebb azt elfogadnom, amit egy kedves kolléganőm mondott, mikor arról érdeklődtem, mikor lesznek véglegesek az órarendek. Kérdésemre azt a választ kaptam, hogy a vizsgaidőszak zárásakor. Valamint, bár a nehézségekről kérdezett, a félévkezdésnek számos pozitív oldalát is megtapasztaltam: számos új oktatót ismerhettem meg, és a hallgatók is immár ismerik a nevem, megismernek a folyosón, villamoson. Többüknek már magam is megjegyeztem a nevét – kizárólag jó értelemben ☺. Akárcsak a gólyáknak, nekem is kihívásokkal teli időszak volt a beilleszkedés, de a félévkezdés is segített abban, hogy úgy érezzem, tettem egy újabb lépést előre.

Szerző: Hevér Kinga