Főoldal
Megosztás 56f491f93c36162e1bc3f4d92a742d8a
Újmédia – egy majdnem életközeli élmény

2017-09-23 16:20:00

A több tízmillió dolláros büdzséből készült közönségfilmek árnyékában szerencsére akadnak olyan gyöngyszemek is, amelyek üzenete komoly erővel és jelenkori társadalmi relevanciával bír. David Fincher munkássága e két elemnek a tökéletes ötvözete.

Korunk egyik legnagyobb filmrendezője, David Fincher sosem készített folytatást egyik filmjéhez sem. E tézis gyakorlatban ugyan igaz, elméletben azonban nem egyértelmű. Noha nem a szó szoros értelmében véve, de feldolgozott témáját és üzenetét tekintve két kiemelkedő műve – amelyek az új évezred társadalmi átalakulását dolgozza fel – kiegészíti egymást.

Az első film az utókor egyik legnagyobb közönségsikere. Azért az utókoré, mert megjelenésekor nem döntötte be a jegypénztárakat, hiszen a nézők még nem tudták feldolgozni az üzenetét. Tizennyolc éve mutatták be, ez idő alatt pedig egyre többen és többen értik meg a lényegét. Ennek ellenére nem teszünk semmit a borzalmas kép megcáfolására. Azért nem teszünk semmit, mert közben berobbant a társadalom létezésébe a modern kor legnagyobb sikere, és emiatt nem is érdekel már minket.

Helyettesítsük be Tyler Durdent Herbert Marcuseval, a Harcosok Klubja címet pedig Az egydimenziós emberrel. Az ezredforduló talán legkritikusabb filmje arról a társadalomról szól, amelyikben élünk, és amelyet a média a fogyasztói dimenzióba szorított vissza. Álszükségletek kreálásával az embert arra sarkallja, hogy szabadsága árán halmozza a „nélkülözhetetlen” portékákat.

„Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, melózunk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra…”

Rebellis módon állít görbe tükröt nemcsak a fogyasztó számára, de magának a történetbeli szervezetnek is. Az ember a naturális állapotból eljut a közösséghez tartozásig, majd az attól való függésig, míg végül a tömegtársadalomba, ahol pont úgy cselekszik, ahogy mindenki más, hiszen az az elfogadott, így érkezve el a tömegmédia által agymosott dimenzióba. Ezt támasztja alá a Harcosok klubja nevű szervezet is, ami első két szabálya („Senkinek egy szót se a klubról!”) ellenére, a kéttagú formációból egy világot behálózó terroristaszervezetté, a Káoszbrigáddá növi ki magát, amiben a tagok nem is ismerik a vezetőjüket. Az arctalan hatalom tudat alatt kényszeríti cselekvésre és egyéniségük elhagyására az alárendelteket.

Helyettesítsük be Mark Zuckerberget Marshall McLuhannel, a Social Network-öt pedig a globális falu elméletével. Az új évezred, a modern kor legnagyobb sikere és egyben legdrasztikusabb változása állt be a 2000-es évek közepén. Beigazolódott a jóslat a világ polgárainak egyetlen nagy halmazba tömörüléséről. Havonta 2 milliárd aktív felhasználó lép kapcsolatba egymással, még úgy is, ha teljes mértékben el vannak szigetelve egymástól.

A földrajzi határok megszűntek, a közösségi média legfelkapottabb tartalmai így gond nélkül árasztják el az internetet. Hirdetések hirdetéseinek ezreit kapjuk meg naponta, a személyre szabott álszükségletek kielégítése céljából. Az egész világ és lakossága elérhetővé vált a szobánk négy fala közt is. A fogyasztói társadalom egyre veszti egyéni értékeit, a személyes megtapasztalást.

„Írod az aljas posztokat egy sötét szobában, mert aki dühös, az manapság ezt csinálja.”

Egy barátságot, egy románcot és egy munkakapcsolatot fókuszba helyezve figyeljük meg a siker elérésének olykor kínkeserves stációit. A közösségi háló azt mutatja meg, hogy az világtársadalom számára a Facebook mekkora előrelépést jelent, ezzel együtt azt is, hogy az egyén szintjén viszont mekkora hátrálás.

Az egyén célja a klubhoz, közösséghez tartozás, amit sikeresen abszolvált. „Az egész életünket digitalizáltuk”, de közben elvesztettük azokat az értékeket, amelyekre a támaszaink voltak a közösségbe való bekerüléskor. Így a barátságot, a bizalmat és a szerelmet egy lájkolásra elsöpörte a pénz, a siker és az instant hozzáférés utáni vágy.

Összegzés

A fincher-i fejlődéstörténet e két alkotása méltán vésődik majd fel a filmtörténet lapjaira. A XXI. század legfontosabb kérdéskörét fogta meg. Az 1999-es Harcosok klubjával ő és az alapjául szolgáló Chuck Palahniuk regénye nemcsak egy kultuszfilmet adott az emberiségnek, hanem egy olyan kritikai gondolkodásmódot is, ami helytállóan reflektál a modern kor legnagyobb problémáira, mint például a tömegtermelés, a média manipulatív képessége és a társadalmi kontroll.

Bő tíz évvel később, mintegy következő lépcsőfokként a mai össznépi habitus elérésének útján, 2010-ben a Social Networkben feldolgozta a férfi sikerét, aki létrehozta azt, aminek hiánya mára elképzelhetetlenné vált. Zuckerberg megalkotta a társas kapcsolatok új platformját, a mindenki által elérhető Facebook-ot, aminek bár megvannak a piros és fekete pontjai, de az vitathatatlan, hogy új medrébe terelte az emberiséget.

Szerző: Gyenes Dániel