Főoldal
Megosztás Ad473e8ced2a9b042a2067ab2a0abca0
Dobó János: Egy jó ötlet nem elég…

2017-05-27 16:53:00

Közép-Európa egyik legnagyobb presztízsű IT expóját minden évben, Budapesten rendezik meg. Főszervezője egy pázmányos öregdiák, Dobó János, akit többek között karrierjéről valamint a magyar startupok kilátásairól kérdeztem.

Hogyan kerültél a tanári pályáról a PR területére?

A Pázmányon végeztem PR és angol szakon, 2006-ban, vagy 2008-ban hirtelen nem tudom… angol szakos tanárként indultam el a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban, ahol osztályfőnökként is funkcionáltam. 2008-ban egy kedves egyetemi barátom megkeresésére egy nemzetközi PR ügynökség hazai fiókirodájának létrehozásában kezdtem el tevékenykedni. Ez egyre nagyobb elfoglaltsággal járt, így sajnos fel kellett függesztenem az tanári állásomat.

Milyen elfoglaltságokkal járt az új munkád?

Egy müncheni központú EastSide Consulting nevű ügynökségről van szó, hazai piacon többnyire IT cégek PR és médiakommunikációjával foglalkoztunk, de emellett több más cégnek is voltam a sajtókapcsolati embere, például a holland TomTomnak, az Epsonnak, a Verbatimnak, illetve a japán SHARP-nak. A történet úgy folytatódik, hogy az öcsémmel létrehoztuk az Endless Solutions kft.-t, ami elsősorban egy mobilapplikáció-fejlesztő cég, de ide köthető a SMART konferencia is. 2010-et írtunk, ekkor még a mobilos alkalmazásfejlesztés gyerekcipőben járt, azt is mondhatnám, hogy startupnak minősült, de nem a mai értelemben vett startup volt, akkor még ez a kifejezés nem volt a köztudatban. A hazai piacon lényegében az összes nagy szereplőnek fejlesztettünk alkalmazásokat, a banki szektorban például a K&H-nak, orvosi szektorban a Richter Gedeonnak, hogy néhányat megemlítsek. Óriási tapasztalatra és referenciára tettünk szert.

Hogyan jött létre a SMART konferencia és milyen szereped volt benne?

A mobilfejlesztések a régióban ekkor még igencsak kezdetleges állapotokat mutattak, és bár fejlesztők bőven voltak már, de olyan platform ahol a fejlesztők és a cégvezetők találkozhattak volna még nem volt. Innen jött az ötlet, hogy létrehozunk egy olyan konferenciát, ahol a fejlesztők megmutathatják magukat a cégeknek, valamint megvitathatják az aktuális fejlesztési trendeket. Így jött létre az iOS vs. Android, röviden IVSA Konferencia, ami már első alkalommal is óriási sikernek örvendett, utána pedig szerencsére évről évre exponenciálisan növekedett a résztvevők száma.

Lényegében egy piaci rést ismertetek fel, elmondható, hogy erre még nem volt példa ekkoriban a közép-kelet európai régióban?

Ezt kategorikusan nem jelenteném ki, bár ekkora léptékű esemény inkább a nyugati országokban volt jellemző IT témában. Itthon is létezett már az Internet Hungary, de az expo jellege ellenére is lényegesen különbözik az elsősorban trendeket kutató, azokat bemutató, kimondottan mobilfókuszú SMART-tól. Ilyen szempontból azt is mondhatjuk, hogy kvázi hiánypótlóként jelentünk meg a piacon, annak minden helyzeti előnyével együtt.

Te milyen szerepet töltöttél be a konferencia szervezésében?

Kommunikációs tanulmányaimtól fogva, illetve szakmai tapasztalatom révén én a kezdetektől, elsősorban a brand-építéssel foglalkoztam, szervezéssel, illetve különböző operatív feladatokkal. Ennek apropóján a konferencia több imázsváltáson is átment, erre azért volt szükség, mert az esemény fókusza mindig is próbálta követni az aktuális trendeket. Először Smartmobil lett, majd SM Konferencia, most pedig SMART Konferencia. 

Milyen célkitűzésekkel, küldetésekkel bővült azóta a SMART?

Abból kifolyólag, hogy a konferencia állandóan keresi az új tendenciákat, minden évben próbáltunk valami olyan eddig nem látott történettel előállni, ami relevanciával bír.  Számomra nagyon fontos a stratupok felkarolása. Három-négy éve jött be ez a nagy őrület, sokaknak feltűnt, hogy interneten, például Kickstarteren kersztül nagyon gyorsan, alacsony kockázattal lehet pénzt keresni. A konferencia keretei között ezért mi is útjára indítottunk egy startup versenyt, és mivel minden jó példa ragályos, rengeteg hasonló típusú rendezvény követett minket, mára rengeteg ilyen verseny van. Tavaly nálunk tartották a TELEKOM Innovation contestet, amin 43 európai ország starupjai mérhették össze erejüket Budapesten. 

Tudtommal a konferenciának van saját szervezésű programja is a startupok felkarolására.

Igen, egy másik hasonló fókuszú programsorozat az UniverSM, melynek lényege, hogy a hazai tudásközpontok és egyetemek is megmutathassák magukat. Nyilván az egyetemek korábban is próbálták már saját kutatásaikat, eredményeiket bemutatni, de a kutatásszemléletű technológiai megjelenés nem volt jellemző, és mind a mai napig nem túl jellemző. Az egyetemek általában kompetitív alapon viszonyulnak egymáshoz, ráadásul például egy gazdasági és egy bölcsészettudományi egyetem nehezen talál közös témát. Viszont a technológia nagyon sok egyetemet össze tud hozni anélkül, hogy bárkinek rossz érzése lenne, egy közgazdász pedig ugyanúgy hozzá tud tenni egy startuphoz, mint egy informatikai egyetemen végzett fejlesztő.

Csak magyar egyetemek vesznek részt az UniverSM-en?

Alapvetően a programcsoport a hazai egyetemeket hívja el, de azok ma már számos külföldi egyetemmel is kapcsolatban állnak, ilyen módon a külföldi egyetemek is reprezentálhatják magukat.

Milyen formában vesznek részt az egyetemek?

Laborokat hoznak létre azzal a céllal, hogy az ott tanuló hallgatók elsőkézből kapják meg a legújabb technológiákat, így az egyetem és a későbbi munkaadó is jól jár, mert használható szakemberek kerülnek a piacra. Nagyon sok egyetem egyenesen a piacra gyárt termékeket. Ez nyugaton teljesen bevett, például Hollandiában senki sem pislog azon, hogy egy multi vállalat laborjába egyetemisták rohangálnak és használják effektíven kutatásokra az ott rendelkezésre álló technológiát. Itthon például a duális oktatási rendszer tör előre, a Mercedes-Benz Szolnokon, Az Audi Győrben. Ezek a multik is óriási összegeket szánnak arra, hogy használható szakembereket képezzenek.

Milyennek számítanak a magyarok?

Ez egy összetett kérdés. Nagyon sok tényezőn múlik a dolog. Mindenesetre az elmondható, hogy a hazai szürkeállomány, amire mindig is büszkék voltunk, még mindig tud hatalmas dolgokat villantani. Az, hogy hosszútávon mi hoz profitot megint egy másik kérdés, a konferencia annyit tud hozzáadni ehhez, hogy bátran reflektorfénybe állít teljesen új ötleteket. Azok közül, akik nálunk előadhattak, többen kimutathatóan nagy figyelmet kaptak, ami ugródeszka a sikeres vállalattá váláshoz.

Példákat tudsz mondani esetleg?

Két éve volt egy kedvencem: Brewie – házi sörfőző gép, amit három fiatal srác talált ki, és amikor az egyik alapítóval találkoztam még csak egy ötlet volt, miután a konferencián szerepeltek már több startup versenyt is nyertek. Több millió dollárt sikerült összeboltolniuk Kickstarteren, ami már elegendő volt ahhoz, hogy a termékgyártás fázisába kerüljenek. A másik egy repülőinspekciós rendszer, amikor megismerkedtünk, piacra dobható termék még nem létezett, és ők is a konferencia után kaptak óriási figyelmet. Én kíváncsian várom, hogy mikor lesz a következő „nagy durranás”

Ha már szóba került, a kickstarterről tudnál pár infót mondani?

Arra, hogy valaki pénzt szerezzen egy termék elindítására már számos külföldi platform van, ez az egyik módja. Egy startup esetében két opció van, vagy találni egy hazai befektetőt vagy interneten meghirdetni, hogy egy bizonyos összeg összekalapolása után le fog gyártani valamit. Ez egy nagyon jól szabályozott rendszer, szigorú előfeltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki kampányt indíthasson. Komoly piackutatás és termékfejlesztés kell a sikerhez.

Mi a helyzet a hazai támogatásokkal?

Az biztos, hogy itthon az elmúlt két évben nagyon sok forrás volt arra, hogy ezeket az ötleteket felkutassák. Gondoljuk csak a Jeremie alapokra, vagy a Széchenyi 2020 pályázatokra, ott például hatalmas rendelkezésre álló összeg volt, amit be is forgattak induló vállalkozásokba. Ma már rengeteg olyan termék van a piacon - azért mondom hogy termék, mert nem csak applikációkról beszélünk, hanem például olyan mobilkiegészítőkről mint egy okosóra vagy egy okos karperec - ami technológiai alapokon áll.
 

Tehát ha van egy jó ötleted, régiótól függetlenül ki lehet emelkedni?

Az biztos, hogy egy ötlet önmagában nem elég, ma már sokkal jobb és több lehetősége van egy ötletgazdának. Ez az újfajta befektetői szemlélet már jelen van az országban, rengeteg forráshoz lehet nyúlni, sok olyan csapat is alakult, ami erre specializálódott. Szerintem az a fontos, hogy amikor egy ötlettel állunk elő, azt meg kell mérettetni nemzetközi piacon is, ha csak Magyarországra fejlesztünk, nehéz annyira sikeresnek lenni, hogy korán mehessen nyugdíjba az ember. Azaz ne csak magyar problémára adjunk megoldást, vegyük figyelembe a nemzetközi piac igényeit is.

Szerző: Nagy István