2017-05-05 14:10:00
Az isztambuli elit deportációjának dátuma (1915. április 24.) csak az előszele volt annak a tragédiának, amely során a későbbiekben több mint másfél millió kelet-anatóliai örmény és fél millió görög vesztette életét, valamint közel ugyanennyien menekültek külföldre. Riportunk a népirtás 102. évfordulója alkalmából készült.
Törökország a törököké
A Kaukázusban közel kétezer éve élő örmények történelmük során számos alkalommal szembesültek azzal, milyen nehézségekkel jár a nagyhatalmak ütközőterében saját függetlenségük megtartása. Az idők során azonban vallásuk, gazdasági potenciáljuk és érdekképviseletük által képesek voltak erre a helyzetre berendezkedni. Míg az oszmán narratíva a XIX. századig „millet-i sadika”, vagyis „lojális millet” jelzővel illeti e területet, addig a XX. század elején Európa beteg embere már konkrétan az első világháborús vereségek okát látja a nevezett kisebbségben. Ez a bűnbakképző mechanizmus jellemzi az ifjútörök mozgalmat 1913-tól. Talaat-, Dzsemál-, és Enver pasa vezetésével az állam évtizedek óta húzódó belső és külső feszültségeinek radikális „megoldását” az asszír, örmény és görög népesség kiirtásában: kényszermunkatáborokban, szisztematikus kivégzésekben és tömeges deportálásban látták. Ennek hatására az őshonos örmény nép egykori virágzó keresztény kultúrája szinte teljesen megszűnt, mára csak töredékei maradtak az utókorra.
Katolikus közösség az Orlay utcában
Az Örmény Katolikus Lelkészség is ünnepi szertartással emlékezett a tragikus eseményre. A különleges, félig örmény nyelven zajló liturgia után Fülöp Ákos atya vezetésével a közösség megkoszorúzta a templom oldalán lévő emlékművet. Ezt követően a plébániaépületben az örmény származású Kirkósa család adott egy nagyon színvonalas, majd ’50 perces komolyzenei koncertet többek között Bach, Mozart, Kodály és Bartók műveiből. A hazai és nemzetközi művek mellett Aslamazyan három örmény dalát is megszólaltatták, amelyben kiemelt szerepet kapott a vibrafon egyedi hangja. A baráti agapé közben lehetőségünk nyílt Ákos atyával, a kinevezett plébánossal is pár szót váltani. Elmondta, hogy az örmény nyelvű misézés egyébként nem szokatlan a lelkészség körében. Régebben teljes szertartások zajlottak ezen a nyelven, ám az utóbbi időben – a befogadás könnyítése érdekében – azonban már csak különleges alkalmakkor használják, mert a hívek nagy része már nem beszéli folyékonyan a nyelvet.
| „Egyházközösségünkben rendszeresen szervezünk programokat a híveknek: például élőzenés agapé minden hónapban szokott lenni. Szomorúan konstatáljuk, hogy a fiatalok számára kevésbé kielégítő a programkínálat, az idősebb generációnak azonban még nagyon sokat jelent, hogy a közösségi programokon keresztül őrizhetik hagyományaikat.” |
A zenés alkalmakra igyekeznek más és más örmény zenészeket hívni, hogy komolyzenei művek minél változatosabban kerüljenek bemutatásra. A közösség ezt mindig nagy örömmel veszi és (ottlétünk alatt többször is kedvesen) hangsúlyozták, hogy nagy szeretettel várnak mindenkit ezekre az eseményekre. Rendkívül szívélyesen fogadták a Médiakapu stábját, a segítőkész hölgyek a plébánián található múzeumban vezettek körbe minket. Ez egy örmény katolikus emléktárgyakból és dokumentumokból álló gyönyörű gyűjtemény, számos darabja jelent meg a Budapesti Történeti Múzeum „Távol az Araráttól” c. világszerte megrendezett kiállítás sorozatán 2013-ban.
Az örmények világtörténelem első keresztény országa
Hitüket Világosító Szent Gergely, az örmények apostola mélyítette el. Az örmény keresztény egyház független és autokefál (saját jogú). Apostoli, amennyiben eredetét visszavezeti Bertalan és Tádé apostol az ország területén végzett térítőmunkájára. Az örmény apostoli egyház jó ökumenikus kapcsolatokat ápol az ortodox, a katolikus és a protestáns egyházakkal, ezzel együtt egyházjogi szempontból teljesen független tőlük: az örmény katholikosz irányítása alatt áll. Az egyik hívő kifejtette, hogy a szentmiséjük inkább a keleti liturgiához hasonlít (szövegeiben, szerkezetében) és sokkal „tömjénesebb”, emelkedettebb a szertartás és magasztosabban megfogalmazott annak nyelvezete, mint egy római katolikus miséé.
Kulturális örökség a belváros szívében
Az örmény kisebbség kulturális egyesülete már a két világháború közötti időszak óta működött Budapesten. Az ötvenes évek elnyomó politikáját követően a nyolcvanas-kilencvenes években tudtak újra hivatalos Magyar-Örmény Baráti Körré szerveződni; az ő a szellemi örökségüket viszi tovább a mai egyesület is. Megkeresésünkre készségesen válaszolt Alex Avanesian, az Országos Örmény Önkormányzat elnökhelyettese, aki az Armenia Népe Kulturális Egyesület programokért felelős vezetője is. Reggeli kávé mellett kérdeztük őt származásáról, munkájáról, elhivatottságáról. Az egyesület abban a szerencsés helyzetben van, hogy (aleppói-örmény) képzett pedagógusuk Sosi Susanjan minden vasárnap örmény nyelvű gyerekfoglalkozást tart a Budapesten élő örmény származású óvodásoknak.
| „Nyitott és befogadó a gondolkodásunk: szeretnénk megszólítani a házasság és munka kapcsán Magyarországra érkező, letelepedő szír–örmény, libanoni–örmény, jereváni–örmény családokat is. Azt hiszem, ezzel elősegítjük integrációjukat részben a többségi társadalomba, részben a Magyarországon élő nemzeti kisebbségünkbe is.” |
A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatai (1.2-es tábla) szerint a magát örmény nemzetiségűnek tartó lakosság országos szinten 3293 főt számlál. Avanesian elmondása szerint a kulturális egyesület budapesti programjaira változó és sokszor kiszámíthatatlan létszámú budapesti közönség látogat el: az Urartu Örmény Színház társulata által ősszel bemutatott Musza Dagh c. előadásán több százan vettek részt, de van olyan is, hogy tíz-húsz ember számára vetítenek filmet. A szervezet mostani teendői között kiemelt prioritást élvez az ősszel esedékes I. Örmény Diaszpóra Fesztivál szervezése és lebonyolítása. „Alapvetően két helyszínen, az erdélyi örmények központjában, Gyergyószentmiklóson és Budapesten lesznek a programjaink. Előadásokkal, körasztal beszélgetésekkel, színházi bemutatókkal és kirakodó vásárral készülünk, még sok munka van vele. Jerevánból hozattunk egy kőkeresztet, amelyet a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomnak ajándékozunk, és a hegy tetején szeretnénk közösen felállítani, megszentelni. Bízunk benne, hogy idővel közös zarándokhellyé válhat majd.” - mondta Alex Avanesian.
Nyolcvanan viseltük a nefelejcset
A kék virág világszerte más nyelveken is az emlékezésre hívja fel a figyelmet. 2015. óta ez az Örmény Népirtás Emléknapjának szimbóluma. Április 24-én a Duna korzón, a Petőfi szobor szomszédságában, az Örmény Kőkeresztnél emlékeztünk a menekültek, áldozatok utódaival közösen.
A Kőkereszt megáldása után az Úr imádságával fohászkodtunk az elhunytakért. Dr. Serkisian Sevan köszöntötte az egybegyűlteket, majd a tragikus események kronologikus áttekintése után az első világháborúban részt vevő nagyhatalmak jelenkori narratíváját emelte ki: máig huszonnégy független ország adott ki olyan hivatalos nyilatkozatot, amelyben valóban megtörtént történelmi eseménynek ismerik el az örmény népirtást. „Magyarország és a magyar országgyűlés a mai napig adós a genocídium jogi-politikai elismerésével.” - hangsúlyozta az Országos Örmény Önkormányzat elnöke.
Beszédét követően az elnök hivatalosan is átadta az örmény szervezetek által aláírt beadványt Dr. Turgyán Tamás országgyűlési nemzetiségi szószólónak, amelyben a magyar kormányt, parlamenti képviselőket és a törvényhozó pártokat sürgetik a magyar–örmény diplomáciai kapcsolatok mielőbbi rendezésére.
A megemlékezés után gyertyagyújtással és néma főhajtással tisztelegtünk az áldozatok emléke előtt.
Dr. Serkisian Sevan, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke
A Pázmány is képviseltette magát
Egyetemünkön 2016. ősze óta működik az Armenológiai Tanszék, amely a Történettudományi Intézet kutatási profilját erősíti; tanszékvezetője Kovács Bálint. Immár második szemesztere annak, hogy a Jereváni Állami Pedagógia Egyetem történelem szakos hallgatói cserediák programban tanulhatnak Budapesten és viszont: Pázmányos mesterszakos diákok ismerkednek jereváni oktatással. Az emléknapon a Kommunikáció-és Médiatudomány Intézet és a Történettudományi Intézet „delegációjaként” kiegészültünk Harutyun Marutyan professzor úrral, az Örményországi Tudományos Akadémia Régészeti és Néprajzi Intézetének vezetőjével, aki a tanszék meghívott előadójaként gazdagítja az oktatási programot.
A PPKE Armenológia Tanszéke Kovács Bálint tanszékvezetővel, Harutyun Marutyan professzor úrral és a Jereváni Pedagógiai Egyetem cserediákjaival
Az eseményről készült képek itt tekinthetőek meg.
