Főoldal
Megosztás A7d74dacbcf12afd2ab211a4ce6fefeb
Röviden az élelmiszerbotrányról

2017-03-31 01:54:00

Az elmúlt hónapokban nagy botrányt kavart, hogy a multicégek eltérő minőségű élelmiszert forgalmaznak a keleti és a nyugati országokban. De mit is takar az eltérő minőség? És valóban rossz ez nekünk?

Elsőként a szlovákok robbantották a bombát amikor bejelentették, hogy jelentős minőségbeli eltérést találtak különböző multicégek, Szlovákiában és Ausztriában forgalmazott termékei között. A szlovák élelmiszerfelügyelet (SVPS) és az agrártárca közös felmérése során megállapították többek közt, hogy az északi szomszédunknál piacra dobott üdítők több tartósítószert és mesterséges édesítőszert tartalmaztak, a hústermékekben viszont kevesebb hús volt az Ausztriában árusítottakhoz képest. A multicégek által a kelet-európai országokkal szemben alkalmazott kettős mérce, eddig is nyílt titok volt. A 2014-es Nébih felmérés, valamint a csehek és a szlovákok által ugyanabban az évben lefolytatott vizsgálat a mostanihoz hasonló eredményekre jutott, azonban az Európai Bizottság nem látta problémásnak, hogy a cégek azonos címkével, más termékeket árulnak a keleti országokban.

Mást akarnak a magyarok?

A hírre reagált a Márkaszövetség, illetve az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége is. Ők azt állították, hogy azért lehet különbség a termékek között, mert a multicégek megpróbálnak alkalmazkodni a helyi ízvilághoz. Valamint kiemelték, hogy bár előfordulhat, hogy a különféle származási helyekről beszerzett alapanyagok minőségbeli eltérést okozhatnak, azonban mivel az összetevőket minden esetben ismertetik a címkén, így ez megfelel a jogszabályoknak.



Közbeszól a politika

Valószínűleg a jelenlegi politikai környezet is szerepet játszott abban, hogy az eddig is közismert tény, most jóval nagyobb hullámokat keltett. Pozsony kezdeményezésére, március 3-án rendkívüli csúcsot tartottak a visegrádi országok vezetői. A megbeszélés után Orbán Viktor kijelentette, hogy “A V4-ek meg fogja akadályozni, hogy Európa élelmiszer-szemétlerakójaként kezeljék a közép-kelet-európai országokat”. A botrány ezután még tovább gyűrűzött: kiderült, hogy a horvátoknál is folyik ilyen típusú vizsgálat, ugyanis ott is több panasz érkezett a fogyasztóktól az élelmiszerek minőségére. Ezért ők is csatlakoztak a szlovák-magyar előterjesztéshez, az EU mezőgazdasági és halászati tanácsülésén. Rajtuk kívül így tett később Csehország, Románia, Szlovénia, Bulgária, és Görögország is.

Újra akcióba lép a Nébih

Az eset következtében a Földművelésügyi Minisztérium újabb vizsgálatot rendelt el. A felmérés során a Nébih szakemberei a vizsgált 96 termék közül 63-nál találtak érzékszervi, 42-nél pedig összetevőbeli különbséget. A kutatást némiképp árnyalja, hogy 20 összehasonlított árucikk csupán a "Hasonló" kategóriába került, vagyis nem ugyanazokról a termékekről van szó, így ezeknél az összehasonlítás alapja megkérdőjelezhető. Azonban ennek ellenére újra megerősítést nyert, hogy a cégek által alkalmazott kettős mérce bár nem általános, kétségkívül egy létező dolog.

Szerző: Dávid Tamás