Főoldal
Megosztás 7ca36af2bc9af92c6798016899cee7a7
Olimpia 2024: Magyarország visszalép

2017-03-30 22:53:00

A február 22-én kiadott közlemény szerint Magyarország nem kívánja benyújtani pályázatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felé, így a 2024-ben megrendezésre kerülő olimpiának már biztosan nem Budapest ad majd otthont.

A pályázat elvetéséről Orbán Viktor, Tarlós István és Borkai Zsolt (a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke) találkozójukon közösen döntöttek, miután úgy ítélték meg, hogy a pályázat komoly kockázatokkal járna az ország presztízsének tekintetében. A nap folyamán Tarlós István főpolgármester hivatalosan is megerősítette a híreket. Véleménye szerint a pályázat sikeréhez elengedhetetlen a teljes egyetértés a megrendezést illetően, ennek hiányában azonban a nagyszabású sportesemény megszervezése eredendően kudarcra ítélt lett volna.

 

Nem volt teljes az egyetértés

A kezdeményezés – majdnem egy évtized után – 2014-ben kapott új erőre. A pályázati anyag készítése megkezdődött, később az első látványtervek és a tervezett eseményt népszerűsítő reklámanyagok is megjelentek. 2015 decemberében ugyan Orbán Viktor még lelkesen tartotta meg beszédét a MOB ünnepi közgyűlésén, azonban a 2016-os év végére egyre több felhő gyülekezett a projekt körül. A rendezés ellen való tiltakozás csúcspontjaként – és egyben a visszalépés közvetlen előzményeként – 2017 januárjában a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtést indított annak jegyében, hogy az Országgyűlés írjon ki népszavazást az olimpia megrendezésének kérdésében. Február 17-ig összesen 266 151 darab aláírás gyűlt össze, mely átlépte a szükséges 138 ezer érvényes aláírás küszöbét, ennek alapján a népszavazás elindítható lett volna. A gyűjtésben a mozgalom mellett állt több ellenzéki politikus is, így nyilvánvalóvá vált, hogy a politikai konszenzus megbomlott az olimpia megrendezésének kérdésében, függetlenül attól, hogy a Momentum mellett kampányoló baloldali politikusok egy része évekkel ezelőtt még aláírásával támogatta a budapesti olimpia tervét.

 

Budapest tizedszer próbálkozik

Nem ez volt az első eset, hogy Magyarország olimpiai helyszínként szóba került. Az újkori olimpiák történetében 1896-ban volt először esélyes Budapest, mint az eseménynek otthont adó nagyváros. A millenium alkalmából virágzó fővárosunk végül nem kapta meg az első újkori olimpia rendezési jogát, mivel az eredetileg megszavazott Athén városában sikerült időben befejezni a munkálatokat. Az új évezredben először 2001-ben vetette fel az ötletet Orbán Viktor, ám két év múlva a Medgyessy-kormány elállt a tervezettől. Később, 2005-ben megalakult a Budapesti Olimpiáért Mozgalom, amely akkor határozott célként tűzte ki a 2016-os vagy 2020-as olimpia rendezési jogainak megszerzését. Az erre vonatkozó benyújtott törvényjavaslatot végül nem sikerült megtárgyalniuk.

 

Kik maradtak végül?

Az eredetileg hat pályázó közül Magyarországon kívül még három nemzet lépett vissza: Boston, Hamburg, majd Róma vezetősége is bejelentette, nem kíván részt venni az olimpia megrendezéséért folytatott versenyben, a szükséges támogatottság és tőke hiányára hivatkozva. Jelenleg Párizs és Los Angeles pályázata érvényes, e kettő közül kerülhet ki végül a 2024-es olimpiai játékok helyszíne.

Szerző: Drávucz Zsolt