Főoldal
Megosztás
Oscarról Oscarra
A magyar film új aranykora

2017-06-20 18:52:00

2015 és 2017 között Cannes-ban, Berlinben, és ami a legfontosabb, az Oscar gálán is taroltak a magyar filmek. Minden jel arra mutat, hogy a magyar filmművészet egy újabb aranykorba lépett, amit a film elit világszerte figyelemmel követ és díjaz is.

Stabil alapok

Az elmúlt néhány évben Cannesban 30, az Oscaron 34 esztendő után tört meg a negatív sorozat és aratott újabb diadalt magyar film. A Saul fia úttörő volt, nem csak a szakma mindennemű elismerését vívta ki, erős reflektorfényt biztosított a magyar filmművészet egészének is. A magyar film új sikerkorszaka mégsem itt kezdődött el. Csak pár évvel kell többet visszamenni ahhoz, hogy lássuk, 2011-ben (A torinói ló – Berlinale zsűri nagydíj), 2012-ben, és 2013-ban (A nagy füzet - Karlovy Vary fesztivál fődíj) is részesültek nemzetközi elismerésben magyar filmek. A torinói ló-t is jegyző Tarr Béla volt ráadásul egyike azon kevés rendezőknek, akik az elmúlt évtizedben fenntartották a magyar művészfilm presztízsét, nem utolsó sorban pedig mellette pallérozódott Nemes Jeles László is. Mondhatjuk tehát, hogy az új időszámítás alapjait már jó pár éve lefektették, és ez akkora stabilitást és önbizalmat adott a hazai filmszakmának, hogy egy évet is alig kellett várjunk az újabb Oscar sikerig. Deák Kristóf Mindenkije ráadásul az első magyar díjazott volt rövidfilm kategóriában.

Egy új generáció, akik előtt nyitva áll az ajtó

A szakma legnagyobbjait sem hagyta figyelmen kívül a magyar színvonal drasztikus emelkedése. Ezt jól mutatja az is, hogy két egymást követő alkalommal tűntetett ki hazai filmet az Amerikai Filmakadémia, de még ennél is nagyobb megbecsülésről van szó. Nemes Jeles László azzal a Georges Millerrel zsűrizhetett együtt Cannesban, aki 2015-ben a hat Oscar díjat is bezsebelő Mad Max-et rendezte. A szakma legfelső 1%-át tömörítő Filmakadémia ráadásul 6 új, magyar származású taggal bővült: A már említett Nemes Jeles Lászlón túl, Erdélyi Mátyás operatőr, és Zányi Tamás hangmérnök is megkapta a megtisztelő invitációt. A már említett filmesek előtt most szinte minden ajtó nyitva áll, a Saul fiának alkotógárdája például másfél milliárd forintból készítheti el legújabb, az 1910-es évek Budapestjén játszódó Sunset című filmjét, Deák Kristóf projektjét pedig azonnal megvette a Paramount Channel, amikor az Oscar-jelölésnek híre ment.

Fesztiválsikerek és nézettség kéz a kézben

2015-ben a Liza, a Rókatündért több mint százezer magyar néző látta, ami abszolút kasszasikert jelent itthoni viszonylatban, mindezt úgy, hogy egy fesztiválokat is megjárt, szakmai elismerésnek örvendő filmről van szó. Ékes bizonyítéka ez annak, hogy egyre gyakrabban jár együtt a fesztiválvisszhang és a közönségsiker, 2017-ben pedig egyenesen ott tartunk, hogy a kétmilliárd forintból készült Kincsem egyetlen egy film kivételével hetekig legyűrte a hollywoodi mezőnyt a mozipénztáraknál.

Rengeteg új film

Idén Már megjelent Az állampolgár, a Kojot, A testről és lélekről, (mellyel Enyedi Ildikó Arany Medvét nyert a Berlinalén) valamint a már említett Kincsem is, de ez még épp csak a kezdet volt. Hamarosan megjelenik a 360 millió forintból készült Brazilok című vígjáték, kicsit később pedig az Ambrus Attila történetét feldolgozó Viszkis is. Az Úr hangja címen, Kanadai-magyar koprodukcióban készül a Taxidermiát jegyző Pálffy György új filmje, év végére pedig marad a már most nagy sajtóvisszhangnak örvendő Budapest Noir, ami 900 millióból Gárdos Éva rendezésében próbálja meg visszarepíteni nézőjét a 30-as évek rejtélyes Budapestjére. Ezek a példák nem fedik le 2017 teljes hazai termését, szinte egymást váltják majd a magyar filmek a mozikban. 2018-ra ráadásul Nemes Jeles projektje mellett a Valami Amerika harmadik részét is elkezdheti forgatni közel 2 milliárdos büdzséből Herendi Gábor. A kijelölt út tehát, minél nagyobb befektetett tőke, közönségsikerek és fesztiválsikerek megcélzása, annak érdekében, hogy a magyar film szinten maradjon, sőt, meg is haladja jelenlegi előkelő pozícióját.

Szerző: Nagy István