A magyarországi nyitó ünnepséget Győrben tartották, ahol a király hermáját is őrzik. Az ünnepi szentmisét Dr. Veres András celebrálta, aki szentbeszédében példaként állította a hívők elé Szent Lászlót, aki életszentségével és boldogságkeresésével mindannyiunknak kijelöli az utat. Ennek megfelelően az év mottója: „Lászlóban lett kereszténnyé és szentté…”.

A megnyitó különlegessége volt, hogy egyetemünk színtársulata, amely Boldog Özséb nevét viseli, előadta László énekelt életrajzát „Értünk támadt fényes csillag, Virág ország gyökerén” címmel.

Az eseményeknek egy másik Pázmányos vonatkozás is van. Március 6-án a pesti Piarista Gimnázium kápolnájában mutatták be egyetemünk tanárának, Medgyesy S. Norbert tanár úrnak, egyedülálló gyűjteményét, amely az Énekek Szent Lászlóról címet viseli, és 1192-től gyűjti össze a róla szóló egyházi énekeket.

Forrás: gyor.egyhazmegye.hu.

Az év felépítése

Természetesen a megemlékezések ezzel még nem értek véget. Már útnak is indult egy vándorkiállítás, amely a király életét kíséri végig, ezáltal közelebbről is megmutatva az egész életutat az érdeklődőknek. Valamint hasonló céllal gyalogos zarándoklatot is terveznek a szervezők, amely határokon átnyúlva vinné el a király életművét az emberekhez.

Az emlékévhez a Győri Egyházmegyén kívül csatlakozott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Nagyváradi Egyházmegye és a Debreceni Egyetem is, amely március 23-án jelentette be, hogy határon innen és túli magyarok számára indít anyanyelvi és angol nyelvű kurzusokat Szent Lászlóval kapcsolatban.

Az év egyik kiemelkedő csúcspontja a szintén Győrben rendezett Kattárs, azaz Katolikus Társadalmi Napok. A június 25-27 között szervezett háromnapos konferencia a családot állítja a középpontba, azonban a Szent László-emlékévhez kötődő előadásokat is tartanak.

Miért is ennyire fontos a magyarság számár Szent László?

Lászlót 1077-ben koronázták meg testvére, I. Géza, halála után. Már életében is csodák övezték, azonban halálát követően számtalanszor fordult elő, hogy megsegítette a hozzá imádkozó magyar katonákat. Leghíresebb jelenése Erdélyben történt, amikor is a székely csapatok a betörő tatárok ellen küzdöttek, a Lovagkirály pedig meghallva a fohászokat a maroknyi sereg segítségére sietett. Szentté avatását III. Béla kezdeményezte, majd miután III. Celesztin pápa megadta az engedélyt, 1192. június 27-én, Nagyváradon meg is történt az ünnepi szentmise.

Forrás: aranyliliom.lapunk.hu.

Hogy válaszoljak az általam feltett kérdésre: kevés olyan magyar király van, akinek emlékezete ennyire él a népe körében. A Szent László-kultusz az Anjouk királyok idejében terjedt el országszerte, a XIV. században. Ezt az emlékezetet mutatja, hogy napjainkban is számtalan város és falu őrzi az országban és határainkon túl is László király nevét, sőt mi több 137 olyan templom található ma, amelyet az ő tiszteletére szenteltek fel.

Azokat a meséket, mondákat, történeteket pedig már nem is említem, amelyeket mindannyian szívesen hallgattunk kicsiként: a szarvas, a Szent Korona, az elrabolt lány megmentése, és végül, de nem utolsó sorban a Tordai hasadék csodálatos megszületése.

A felvételt: Tótht László (Eudigit Stúdió, Győr) készítette.

A tartalom a Multimediális tartalomkészítés (oktató: Bíró Mátyás) órára készült.