Főoldal
Megosztás Db98be3b526b813894ebc42be6531524
Lesz-e kilencosztályos általános iskola?

2017-03-21 08:39:00

A kormányzat két hete jelentette be, hogy a 2019-es tanévtől kezdve kilenc osztályosak lennének az általános iskolák, hogy minél több időt biztosítsanak az írás, olvasás és számolás elsajátítására.

Így volt ez egészen eddig a hétig, azonban most mégis visszaléptek ettől az ötlettől, arra hivatkozva, hogy még sincs egyetértés a belső körökben. Ennek ellenére továbbra is fennáll az a kérdés, hogy jót tenne vagy tett volna ez az intézkedés az, amúgy sem egészen szilárd közoktatásnak.

Az eredeti tervek alapján a plusz egy osztály az óvoda és az első közé került volna be, és a feladata az lenne, hogy segítsen beilleszkedni, valamint elsajátítani az alapvető készségeket. Az intézkedés egyik oka az előző év katasztrofális Pisa-felmérés eredménye lehetett, amely kimutatta, hogy nálunk rosszabbul már csak a keletebbre lévő országok állnak, ami a funkcionális olvasást és számolást jelenti.

Ezen kimutatás tükrében érthető maga a javaslat, de valahogy a kivitelezés nem az igazi. Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy az óvoda utolsó fél éve az iskolába való beszoktatásról szólt, és annak a felméréséről, hogy a gyermekek alkalmasak-e a nyolc osztály elkezdésére. Mára ez a fél év kiesik a gyermekek neveléséből az óvodapedagógus és tanító hiány miatt, így most mindenkit, aki eléri megfelelő életkort iskolaérettnek nyilvánítanak.

A másik oldala az, hogy már évekkel ezelőtt is volt egy ehhez hasonló javaslat, mégpedig az éppen oktatásba lépő gyerekeket az első évre tovább kísérné az óvó néni, azonban ez az előbb említett hiány miatt hiúsult meg.

Forrás: epresso.hu

Felvetődik a kérdés, ha valóban kialakulna egy konszenzus a kormányzaton belül, és bevezetnénk az intézkedést, akkor helyesen teszik-e, hogy az első osztályt járatnák kétszer a tanulókkal. Két célszerűbb megoldás is lehetne ebben a helyzetben. Először is, hogy minden iskola maga dönthetne a plusz egy évről, vagyis az ő hatáskörükbe tartozna, hogy az ottani viszonyoknak megfelelően melyik évfolyamot ismételtetnék. A másik lehetőség, hogy a negyedik osztály kapjon kiemelt szerepet, mégpedig csak az addigi tananyag ismétlésével, kiemelve a négy alapműveletet, az írást és a szövegértést, így egy adva biztosabb tudást.

Ha tovább gondolkodunk, és kilépünk az eddigi keretek közül, akkor felmerülhet bennünk az a gondolat, hogy az elmúlt években módosították az oktatási törvényt, amely magában foglalja azt is, hogy csak tizenhat éves korig tart az iskolakötelezettség, nem ad-e lehetőséget arra, hogy a halmozottan hátrányos családok gyermekei kiszoruljanak a közoktatásból. Ugyanis elérve a tizenhat éves kort ezek a gyerekek befejezik a tanulmányaikat, mivel sem a családoknak, sem az iskoláknak nem érdeke, hogy továbbra is ott tartsák őket. Így kialakulhat egy olyan réteg (korosztály), aki még nyolc általánosról szóló bizonyítvánnyal sem rendelkezik, mélyítve ezzel a társadalmi különbségeket, és az oktatás eredményeinek minőségi romlását.

Szóval, ha mindezt a gondolatmenetet végig futtatta volna a kormányzat, akkor láthatná, hogy nem az alapvető elgondolással van problémája a közéletnek és a közoktatásban dolgozóknak, hanem a megvalósítással. Ugyanis még mindig fennáll az a tézis, hogy látszatintézkedésekkel nem hozható helyre az eddigi oktatáspolitika, mivel az alapjait, mint ahogy ez már a gyakorlatban számtalanszor megmutatkozott, most sem dolgozták ki pontosan, vagy mondhatnánk azt is, hogy egyáltalán.

Szerző: Hevér Kinga