Főoldal
Megosztás Be241fe226feed9037a445013e8216c3
„Sokan gondolják azt, hogy vallásosak, mert templomba járnak”

2017-03-13 22:19:00

Miért nem választják a mai fiatalok továbbtanulásukkor a teológiát? Miért dönt egyre kevesebb férfi a papi hivatás mellett? Kérdéseinkre választ kapunk egy olyan embertől, aki a teológiát tanulta, de ennek ellenére mégsem a papi hivatást választotta.

interjú Ilko Zoltánnal a Rózsahegyi Katolikus Egyetem, Kassai Teológia Kar volt tanulójával.

Miért érdekelt tudományosan is a kereszténység?

Ez a fogalom az életünk mindennapos velejárója, mióta megkereszteltek bennünket. Olyan, mintha azt mondanánk, hogy valakit X-nek valakit Y-nak hívnak. A keresztnevekre értem ezt. Végigkísér egész életén át. A kereszténység életünk szerves része olyannyira, hogy ennek alapján éljük, vagy éppen nem éljük életünket. Ott van a mindennapjainkban. Mindig is érdekelt a vallás világa, a misztikum, a történelem, a pozitív gondolkodás, az erkölcsös életre való törekvés. Ez mind hozzátartozik a keresztény mivoltomhoz. Világunk egyik legnagyobb létszámmal rendelkező közössége a keresztények közössége. Érdekel, hogy hová tartozom.  


Miért döntöttél a teológia mellett?

Az eddigi életemnek voltak szakaszai, amikor nagyon intenzíven éltem meg azt, hogy keresztény közösséghez tartozom és voltak kevésbé erre jellemző szakaszok. Az általános iskola végén még nem gondolkodik felelősen az ember. Én a gimnáziumot választottam továbbtanulás céljául. Az érettségi előtt pedig katolikus egyetemet. Voltak olyan merészebb gondolataim is, hogy akár a papi hivatást is választhatnám, de ez a későbbiekben elhomályosodott. Talán 18 évesen nem tud még az ember igazán felelős döntést hozni. A teológia nagyon összetett, komplex tudomány. Roppant érdekes és mélyen elgondolkodtató. A teológia szakon volt szerencsém pszichológiához, joghoz, szociológiához. Később már nagyon specifikus lett. Laikusként szakot váltottam majd a filozófia - hittan kombinációjánál maradtam és végeztem el az egyetemet.  Végül is, 80%-ban továbbra is a teológia tudománya köré összpontosultak a tantárgyaim és vizsgáim. Még a matematikához kötődő logikával is találkoztam a filozófia keretén belül. Ki gondolta volna?


Visszatekintve jónak tartod, hogy ezt választottad?

Mindenképpen jónak tartom abból a szempontból, hogy a teológia és a filozófia is, gondolkodásra késztetik és tanítják az embert. Voltak pillanatok egy-egy előadáson, amikor éreztem, hogy itt van az emberi gondolkodás és felfogás határa. Ezen túllépve már a hit foglalja magába a továbbiakat.
Az ember szeme sok esetben felnyílik és egy olyan rálátást kap a világra, a bennünket körbe ölelő dolgokra, a mindennapokra, melyeket nem hiszem, hogy más irányzatoknál megkap az ember. Megtanított gondolkodni és máshogy szemlélni a világot. Az éremnek pedig két oldala van, úgy ennek is. Ha abból a szemszögből nézem, hogy ilyen végzettséggel roppant nehéz a munkaerőpiacon való elhelyezkedés (nem véletlen, hogy nem ebben a szakmában dolgozom azóta sem), akkor ezeket az éveket talán másra szánhattam volna.   

                                                                                 Fotó: katolikus.sk
              
Gyermekkorodban vallásos
 nevelést kaptál?

Családomban a vallásosság soha sem volt tabutéma. Szüleim apai és anyai oldalról is vallásos családból származnak. A vallásos nevelés alatt a hitüket gyakorló embereket értem, akik maguk is megélik keresztény és keresztyén mivoltukat. Az utóbbit azért tettem hozzá, mert édesanyám református, míg édesapám katolikus családból származik. Testvérem és én, katolikus nevelést kaptunk. Én ennek örülök, és nem bánom, hogy így történt. 


Mi az összefüggés a vallás és a politika között?

Sokszor halljuk azt, hogy az egyház ne politizáljon. Ha akarjuk, ha nem - ez elkerülhetetlen.
A politika az „közélet”, így mindenki, aki ebben részt vesz, aktívan vagy akár passzívan is, az politikát folytat. Persze, ez nagyon átvitt értelem. A vallás szorosan kötődik a közélethez, így a politikához is. Ott van az iszlám. Az iszlám vallás egyben kőkemény politikai is.

 
Van aki a vallásról, mások azonban a hitről beszélnek. Van különbség?

Sajnos sokan azt gondolják, hogy vallásosak, mert templomba járnak. Vallásosak, mert meg vannak keresztelve. Vagy éppen vallásosak, mert voltak elsőáldozók, esetleg konfirmáltak. Azt kell mondjam, hogy ez roppant kevés, ha nincs hitbéli meggyőződés. A hit az, ami megerősíti az embert a vallásán belül, a közösségén belül. Hit nélkül nem lehet megélni a vallásosságot.


Teológiát tanultál, de mégsem a papi hivatás mellett döntöttél. Miért?

18 évesen az ember nem képes ezt még felfogni. Pap legyen? Ne legyen? Túl fiatal még, hogy egy életre szóló és komoly döntést hozzon. Itt a komoly és életre szólót azért említem, mert ez nem egy olyan dolog, hogy ha nem tetszik, akkor visszaviszem a boltba és adnak helyette újat. Vagy éppen kicserélem, ha nem válik be. Egy papi hivatásnál egy életre szóló elkötelezettség vállalása a tét. Lelkeket bíznak rá. Nem akármilyen a felelősség. Borzasztóan nehéz és felelős döntés a meghozatala.


Évente legalább negyvennel csökken a római katolikus papok száma Magyarországon. A kisebb települések templomaiban a piros betűs ünnepeken sincs szentmise a paphiány miatt. Ha minden így marad lassan „elfogynak” a papok. Mit gondolsz miért nem választják az emberek ezt a hivatást?

Egy fiatal férfinak valljuk be, nem ez a legvonzóbb pálya. Sok fiatal férfi a családot választja inkább, a cölibátus és a magány helyett. Szomorú valóság ahogyan fogalmaztál, „elfogynak a papok.” Ez tényleg így van. Viszont jó, ha szem előtt tartjuk, hogy amíg évente csökken a papok száma, évente mennyivel csökken a vallásukat gyakorló katolikusok száma a kisebb településeken. Azt látom, hogy a kisebb településeken elfogynak a hívek is. A fiatalok elvándorolnak munka után, nincs utánpótlás, nincs már, aki templomba járjon. A falvak elnéptelenednek, városokba költöznek. Ott pedig más a mentalitás és az életstílus.


Több nyugati országban egy felszentelt pap munkáját legalább egy lelkipásztori asszisztens segíti, nálunk még csak mostanában ismerkednek a lehetőséggel. Segítene ez?

Hál istennek volt lehetőségem sokszor, sok helyen megfordulni Európában. Láthattam, hogy ezekben az országokban egy vallási közösség hogyan működik. Meggyőződésem, hogy egyértelműen segítené ez a fajta lehetőség a pap munkáját. Sajnos nálunk ez még időbe fog telni, amíg kialakul az ezt befogadó környezet.


„Ebben a modern világban már semmire sincs idő” - mondják ezt. Mit gondolsz lehetne a mai modern közösséget a vallás irányába terelni?

Sokszor ott van, csak észre sem vesszük. Minden ember körül ott vannak a jelek, csak észre kell vennie. A vallás különböző formában meg tudja és meg is határozza mindennapjainkat. Vagy elfogadjuk vagy nem, de ezek tények. A modern közösség is éppúgy ki van éhezve „valamire”, csak nehezebben fogalmazza meg. Sokkal több a lehetőség, mint valamikor és sokkal szabadabb is az ember, mint az elmúlt évszázadokban. Megfelelő és jól átgondolt eszközökkel lehet a mai kor emberét is vallásosságra formálni.


Gondolod, hogy a mai fiatalok büszkén vállalják a vallási identitásukat?

Azok a mai fiatalok akik vállalják, azt tényleg büszkén teszik. Akik ezt teszik, azoknak mély meggyőződésük a hit, a kereszténység és az egyház. Lehet találkozni ilyen példával. Azonban akik csak vallásosnak mondják magukat, de ez tetteikben nem mutatkozik meg, azok „langyosan” vallásosak.


Közeledik a kereszténység legnagyobb ünnepe, te is gyakorlod az önmegtartóztatást?

Minden évben igyekszem ebben az időszakban jobban odafigyelni magamra. Évente más-más elhatározást teszek. Volt, amikor édességet nem ettem, vagy kávét nem ittam. Igyekszem sokkal többet imádkozni, lelkileg is felkészülni a legnagyobb ünnepünkre. Megpróbálom átérezni intenzívebben ezt az időszakot és elmélyülni benne.

Szerző: Horváth Emese