Főoldal
Megosztás Fc1a06c3f0d189a89058aa9045f665fd
Reggeli pacsirta vagy éjszakai bagoly?

2016-11-13 16:26:00

A korán kelő és a későn fekvő embereket vette górcső alá a legutóbbi PszicHétfő. Az előadássorozat ezúttal tehát a reggeli pacsirtákról és az éjszakai baglyokról szólt.

Az, hogy az ember mikorra szereti időzíteni alvását és ébrenléti aktivitását, rengeteg dolgot meghatároz, mint például: hogyan indul a napja, mikor lesz a legproduktívabb, milyen lesz a hangulata, s mindez hogyan hat a kapcsolatrendszereire. Minden ember besorolható valamelyik csoportba, s viseli a „csoporttagságnak” az előnyeit és a hátrányait is.

Vajon melyek ezek az előnyök, illetve hátrányok, milyen személyiségvonások igazak egyes csoportok tagjaira, s ez hogyan befolyásolja az egészséggel kapcsolatos viselkedéseket? Az előadás során, amelyet Miklovicz Anita pszichológus tartott, ezekre a kérdésekre kaptunk választ.

Az előadás bevezető részében szó volt a kronotípusokról, a tipológiáról, aztán arról, hogy milyen tényezők befolyásolhatják az ébrenlét-alvás ciklusát, illetve mi jellemzi ezek különbözőségét. Ez utóbbi alá tartoznak az alvás és ébrenléti szokások, a személyiségjegyek, az érzelemszabályozás és a rizikóviselkedés, azon belül is a szerhasználatban különbözőségek vannak a különféle csoportokat tekintve. Ezután megtudhattuk, hogy milyen személyiségjegyek illenek a reggeli pacsirtákra és az éjszakai baglyokra.

Sok tényező befolyásolja, hogy ki, melyik csoportba tartozik. Meghatározó szereppel bírnak például a gének, az életkor, a nem, a földrajzi elhelyezkedés, és az, hogy melyik etnikumhoz tartozik az illető. Hatással lehetnek minderre az utazások és a környezeti tényezők is. A laptop, a mobiltelefon és a televízió kékfény kibocsátása nagy hatással van a melatonin szintünkre, ami által az álmosságérzetünk késleltetett lesz.

A reggeli kronotípusra, vagy másnéven a reggeli pacsirtákra jellemző tulajdonságok: fizikai és kognitív képességeik legoptimálisabb működése korábbra tehető, ébredésüket követően frissek, élénkek és energikusak. Aktivitási szintjük a nap előre haladtával csökken. A korán kelőknek jobb az alvás minőségük, kedvesebbek és lelkiismeretesebbek, érzelmileg stabilabbak és jobb impulzivitáskontrollal rendelkeznek. Továbbá célorientáltabbak és szorgalmasabbak, megbízhatóbbak és kötelességtudóbbak. Azonban kevésbé jellemző rájuk az újdonságkeresés, inkább reálisak és konzervatív gondolkodásúak, illetve magasabb náluk az észlelt jólét és az élettel való elégedettség.

Ezzel szemben az éjszakai baglyokra azt mondhatjuk, hogy az aktivitási szintjük a nap előre haladtával nő csak meg, napjuk nehezebben indul. Ezt tovább nehezíti az is, hogy igazodniuk kell a szociális konvenciókhoz, mint a munkaidő kezdete. Azonban az éjszakai baglyok sokkal nyitottabbak és újdonságkeresőbbek, ebből következően kevésbé lesznek ártalomkerülők. Gyakrabban mennek bele olyan szituációkba, amelyek rizikósnak tekinthetőek. Az esti kronotípusú személyek érzelmileg instabilabbak, valamint impulzívabbak, azaz alacsony az impulzivitáskontrolljuk. Jellemző rájuk a halogató viselkedés, és gyakrabban alakul ki náluk a szerhasználat. Cserébe viszont innovatív gondolkodásúak, viselkedésük pedig kevésbé konvencióvezérelt. Kreatívak és nagyon jó képzelőerő jellemző rájuk.

Fontos tisztázni, hogy ezek nem kőbe vésett szabályok, inkább arról van szó, hogy a megadott jellemzők jobban vonatkoznak az egyikre, mint a másikra. A lényeg, hogy az esti kronotípusosság több sérülékenységet hordoz magában.

Az érzelemszabályozással kapcsolatban az előadó elmondta „ezt a tényezőt is vizsgálták a kutatók a csoportok között, és azt találták, hogy az alváshiány növeli a negatív érzelmeknek az előfordulását, ezáltal csökkenti a pozitív érzelmeket s megnehezíti azt a folyamatot, amely során az egyének megértik, kifejezik és módosítják az érzelmeiket.” Ennek kapcsán Digton és Howell 2008-ban végzett vizsgálatából kiderül, hogy az esti kronotípusú személyeknek, ahogy már korábban is említettük, alacsonyabb az önkontrolljuk, illetve az önszabályozási képességük és sokkal több az irracionális gondolatuk. Nehezebb az érzelemszabályozásuk és gyakori náluk a negatív gondolatok előfordulása is.

Az éjszakai baglyok tehát alapvetően sérülékenyebbek. Vajon mi lehet ennek a hátterében? Először is, az endogén cirkadián ritmusuk hosszabb. Ez azt jelenti, hogy nap mint nap többet kell visszaállítani a ritmusuk hosszán, mivel nekik huszonöt órás a cirkadián ritmusuk. Nem úgy, mint a reggeli pacsirtáknál, akiknek ez a szám 24,3, amely az emberek általánosan futó cirkadián ritmusával egyezik meg.

Másodszor, a baglyok később érik el a testhőmérsékletük maximumát, éjjel pedig később a minimumát, míg alvás-, és hormonmutatóik eltolódottak. Mindez azt eredményezi, mondta Miklovicz Anita, hogy „ők biológiailag igénylik azt, hogy később szeretnének felkelni.”

Harmadszor, nagyobb szociális jetlag jellemzi őket, ezért kevésbé tudnak alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz. Életvitelük kevésbé szabályozott, inkább az individualista, nonkonform értékeket preferálják.

Megfigyelések bizonyítják, a pszichopatológiák és a rizikóviselkedések megjelenési valószínűsége nagyobb az éjszakai baglyok körében. Ennek tükrében a depresszió, szezonális affektív- és szorongásos zavarok és az evészavarok, azon belül is kifejezetten a bulimia az, amely nagyobb valószínűséggel előfordul a körükben. A rizikóviselkedések és a szerhasználat mentén pedig gyakrabban dohányoznak és sűrűbben fogyasztanak kávét. Az alkohol- és kábítószer fogyasztás jobban megjelenik náluk, valamint fizikailag inaktívabbak és gyakoribb partnerváltás jellemző őket. Mind e mellett kreatívabbak, viccesebbek, rugalmasabbak, ezáltal jobban alkalmazkodnak a helyzetekhez.

Magyarországon ez a téma még kevésbé kutatott területnek számít. Miklovicz Anita az előadása utolsó részében bemutatta a hallgatóságnak az ELTE-n végzett kutatását, amelynek során megvizsgálták a kronotípust a rizikóviselkedéssel és az érzelemszabályozással összefüggésben. Ez egy online végzett kérdőív volt, amelyet 440 fő töltött ki, az életkor pedig 18-70 éves korig terjedt. A vizsgálati eredmény alapján a kronotípus csoportosítása az alábbiak szerint alakult: az estiek 13,5 százalékban képviseltettek, a köztes csoportban lévők 78,5, míg a reggeliek 8,1 százalékban voltak jelen. E kutatás eredményeképp is bebizonyosodott, hogy az estiség összefüggésben áll a gyakoribb alkohol- és kábítószer fogyasztással. A felmérés igazolta azt is, hogy az érzelemszabályozási nehézségek összefüggésben állnak az éjszakai bagoly típussal. Mindennek a hátterében az érzelemszabályozási nehézség, az alvászavar, a magas újdonságkeresés és a csökkent jutalomérzékenység húzódik meg.

Összességében elmondható, mindkét típusba tartozásnak megvannak a maga előnyei és hátrányai is. Habár, egyszer mindenki belekerül élete során a reggeli pacsirta és az éjszakai bagoly létbe, vagy akár ennek a köztes állapotába. Ahogy elhangzott az előadás során is: „a gyerekek inkább a reggeli típusba tartoznak, ahogy azonban elérik a serdülőkort, durván 12-20 éves korig egyre inkább átállnak az éjszakai bagolyságra.”

Ha a téma felkeltette az érdeklődésedet, és esetleg lenne még ezzel kapcsolatban kérdésed, akkor mindenképpen keresd fel Miklovicz Anita pszichológus honlapját, ahol megtalálhatod az elérhetőségét, s kapcsolatba léphetsz vele: http://mikloviczanita.wixsite.com/therapy/bejelentkezes

Szerző: Petán Nóra