A Magyar Nemzet és a Népszabadság Magyarország két vezető országos politikai napilapja. Jelenlegi megjelenésüket és tipográfiai sajátosságaikat alapvetően meghatározza a lapok jellege, megalakulásuk körülményei és történetük.
- I. A lapok jellege, története, célközönsége, formátuma
A Magyar Nemzet Magyarország konzervatív irányultságú országos napilapja, körülbelül napi 60.000-es eladott példányszámmal. A lapot Pethő Sándor alapította 1938-ban, s indulásakor az újság mérsékelt konzervatív beállítottsággal rendelkezett. A német megszállás alatt, 1944. március 22-ét követően a lapot betiltották, majd 1945. május 1-jétől tudott újraindulni. A pártállami időkben önálló álláspontot nem közölhetett, a kormány hivatalos álláspontját volt köteles hirdetni. A forradalmi években Nagy Imrét és kormányát támogatta, majd 1954-től egészen a rendszerváltásig a Hazafias Népfront lapjaként tartották számon. Egyetlen ellenzéki(bb) értelmiségi lapként a szocializmus évei alatt olvasói kör gyűlt a lap köré ebből a társadalmi rétegből, s ez az olvasói tábor azóta is hűséges a laphoz, közönségének nagy részét ma is ez a – mára már idősebb – korosztály alkotja. A lap jelentős szerepet vállalt az 1989-es eseményekben, s közvetlenül a rendszerváltás utáni években vezető lapnak számított. Nem sokkal később azonban külső-belső konfliktussal kellett megbirkóznia – egyrészt a lapprivatizáció, másrészt a szerkesztőségen belül megjelenő nézőpontütközések formájában –, aminek következtében csökkent a lap népszerűsége. 1996-ban a Postabank vette át a lap irányítását, szerkesztői bizottsága újjáalakult. Ez idő tájt a lap mérsékelt, független jobboldali szellemiséget képviselt. 2000-ben fordulat következett be a lap életében: a Magyar Nemzet a Lánchíd Rádiót és a Hír TV-t is tulajdonló Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonába került (mely teljes egészében Liszkay Gábor igazgató-főszerkesztő tulajdona), és egyesült az Új Magyarország nevű, radikális hangvételű jobboldali lappal, s az egyesülésnek köszönhetően azóta jóval erőteljesebb hangot üt meg, keményen kritizálva a baloldali, liberális eszméket, pártokat és azok politikáját.[1]
A Magyar Nemzet ma nyíltan és bevallottan támogatja a Fiatal Demokraták Szövetségének pártját, ugyanakkor – támogatása ellenére – nincs közvetlen (például anyagi) kötődése a Fideszhez. A Magyar Nemzet a tájékoztatáson túl fontosnak tartja a véleménynyilvánítást is, s vállaltan nem a semleges hírközlést célozza meg. Jobboldali elkötelezettsége egyértelműen érezhető, azonban a lap nem zárkózik el esetlegesen a laptól eltérő vélekedésű véleménynyilvánítástól, vitaindítónak tekinthető cikkek leközlésétől sem. Nagy hangsúlyt fektetnek a tényfeltáró, leleplező riportokra, valamint az olyan témákra, melyről máshol nem írnak. A bulvárosodást a lap határozottan elutasítja.[2]
A Magyar Nemzet jellegénél fogva a konzervatív beállítottságú olvasókat célozza meg, olvasóbázisa főleg a már említett idősebb, illetve a középkorú korosztály. A fiatalabb olvasókat a lap – konzervatív szemléletének köszönhetően - kevésbé éri el, egyedül a szombatonként megjelenő Hétvégi Magazin melléklet, illetve a vasárnapi Képeslap tekinthető a fiatalok felé irányuló kísérletnek. Formátuma az idők során változott, jelenleg 278x410 mm-es, lepedő formátumban jelenik meg a hét hat napján, kedden Műsorújsággal, szombaton magazinmelléklettel, vasárnap pedig a már említett Képeslap fotóriportszerű melléklet formájában.
A Népszabadság Magyarország legnagyobb példányszámú politikai napilapja, körülbelül 90.000 olvasóval naponta (jóllehet, ez a szám az elmúlt években, évtizedekben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat). Értékorientációját tekintve baloldali-liberális irányultságú lap. A Népszabadság első évfolyamának első száma a Magyar Szocialista Munkáspárt kiadásában, a korábbi Szabad Nép folytatásaként jelent meg 1956. november 2-án. 1958-tól átvette a Szabad Nép évfolyamszámozását, s egészen a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, amikor is megjelent a párt saját lapja, A Szabadság. 1994-re országos napilappá nőtte ki magát. 2003-tól a lap tulajdonosa és kiadója a Népszabadság Zrt, melyen belül fő (67,7%-os) tulajdonosként a Sportújságot és a Blikket is tulajdonló Ringier csoport, 26,5%-ban a Magyar Szocialista Párt tulajdonában álló Szabad Sajtó Alapítvány birtokolja a lapot (mely révén közvetett módon tulajdonhányada van az MSZP-nek a lapban), a maradék 5,8% fölött pedig szerkesztőségi tagok rendelkeznek. A Népszabadság főszerkesztője Vörös T. Károly, célközönsége a többnyire középkorú baloldali-liberális beállítottságú olvasók. 280x416 mm-es, azaz szintén lepedő formátumban jelenik meg a hét hat napján, minden nap különböző tematikus melléklettel (pl. Utazás, Karrier, Média, Egészség, Infovilág, Zöld oldal, TV magazin, Hétvége stb.).[3]
- II. A lapok főbb tipográfiai elemei
A lapok eltérő jellegének sajátosságai tipográfiájukban is tükröződnek, itemeik eltérő megformálása az egymástól való szándékos különbözőségre és megkülönböztethetőségre, egyfajta elhatárolódásra utal.
A Magyar Nemzet címoldala a következő itemeket tartalmazza: a lapfejben a cím és az alapvető lapazonosítók (évfolyam, szám, kiadás helye, megjelenés dátuma, weblapcím és ár) mellett megtalálható az alapító neve, az impresszum, s fel van tüntetve a lap jellege is: „Polgári napilap”. Ezzel szemben a Népszabadság lapfeje a címen és az alapvető lapazonosítókon kívül egy szalagcímet tartalmaz még, illetve jelen van a lapfejben a magyar és az európai uniós zászló is. A címoldal további részét képezi a Magyar Nemzetnél a monokli, néhány rövid hír a Magyar Távirati Iroda tolmácsolásában, illetve a címlap központi részét mindig öt-hat vezető, általában belföldi hír tölti ki (nincs tehát egy kiemelt, hangsúlyosan tematizált cikk). A monokli a címlap bal felső szélén jelenik meg, egy-egy kiemelt cikk címével, ill. a hozzájuk tartozó oldalszámmal és a rovat nevével. A Népszabadság címoldalán mindig egy kiemelt, vezető cikket tematizál fő hangsúllyal, illetve ezen kívül még egy-két – gyakran nem csak belföldi hírről tudósító – írás jelenik itt meg, valamint a lap alján mindig helyet kap még egy hirdetés is. A monokli itt a teljes bal szélen végignyúlik, a kiemelt cikkek felcímmel, leaddel, oldalszámmal jelennek meg, amik közül a leghangsúlyosabb mellé általában egy fotó is társul.
Címtipográfiáját illetően a Magyar Nemzet főcíme kurrens klasszicista antiqua betűtípussal íródott, melynek érdekessége, hogy máig ugyanazt a betűtípust (Bodoni Antiqua) használják, amivel az 1848-as forradalomban a Tizenkét pont főcímét nyomtatták. A lapközi címek szintén kurrens klasszicista antiqua betűtípusban íródnak. A Népszabadság főcíme verzál medievális antiqua betűtípust alkalmaz, s a lapon belüli címek is ezt a sémát követik, csak kurrens változatban.
A Magyar Nemzet szerkezetét tekintve hétköznaponként egy laptagban, 20 oldalon jelenik meg, szombaton pedig ehhez társul a szintén 20 oldalas Hétvégi Magazin melléklet. A lap a Belföld rovattal indul, erre épülnek a Látó-tér, Interjú és Nézőpont című, inkább véleményközvetítő rovatok, ezt követik a Külföld, a Gazdaság, a Kultúra rovatok, majd a Krónika kis színes hírei, végül pedig a Hirdetés és a Sport rovatok. Az állandó rovatokat kiegészítő egyéb tematikai rovatok naponta változnak, ezek között szerepelnek például a Külföld- Diplomácia, Adó 1%, Környezetvédelem, Gazdaság- Tőzsde tematikus oldalak. A rovatokhoz tartozó rovatfejben szerepel a rovatcím, a paginázás, a lap megjelenésének dátuma, a lap neve, illetve minden rovat első lapján a rovatvezető neve és a rovat e-mail címe. A Sport rovat a lap utolsó oldalán eltérő rovatfejjel, Magyar Nemzet Sport néven jelenik meg. A Népszabadság hétköznaponként két laptagban, 22-24 oldalon jelenik meg. A 16 oldalas első laptagban a belpolitika (Magyarország rovatcímmel) és a külpolitika (Világ) híreit követik a Kultúra és a Tudomány-technika rovatok, majd ezek után kapnak helyet a Vélemény rovat véleményírásai, a lap utolsó részében pedig az Időjárás- TV- műsor rovat és az érdekességek Mozaik rovata olvasható, valamint a hagyományosan az utolsó oldalon szereplő Sport rovat zárja az újságot. A második, 6-8 oldalas laptag többnyire gazdasági orientációjú írásokat tartalmaz, valamint helyt kapnak benne a számonként változó tematikus mellékletoldalak is (Karrier, Kerékvilág, Infovilág- Innováció, Technika, Apró stb.). Ezen rész utolsó oldalán, az Arcok rovatban egy-egy figyelemre méltó, a hírvilágból is kiemelkedő személyiség portréja olvasható. A szombati lapszám továbbra is változatlan szerkesztésű és oldalszámú, tehát az alaplap 20, a Hétvége melléklet pedig 12 oldalas. A rovatfejben a rovatcímen, az oldalszámozáson, a megjelenés dátumán és a lap nevén kívül szerepel még a Népszabadság online változatának weblapcíme is.
Az oldalak belső felépítésére mindkét újság esetében jellemző, hogy a fő írások a szem és az érzékelési folyamat működését alapul véve mindig az oldal domináns, középső vagy felső részében jelennek meg, a lapon belül a páratlan oldalakon, míg a lapszélre kerülnek a rövidebb hírek, hírösszefoglalók; a helyértéket tehát jól használja ki mindkét újság. A Magyar Nemzetben gyakoriak továbbá a kiemelt, keretes írások. A beosztások, nagy fehér foltok nem jellemzőek a Magyar Nemzetre, míg a Népszabadság helyenként (pl. Fórum, Álláspont) él ezzel az eszközzel figyelemfelkeltési és tagolási célból. A léniahasználat tekintetében is jelentős különbségek mutatkoznak a két lap között: míg a Magyar Nemzet a tagolást szolgáló függőleges és vízszintes léniákon kívül a kiemelés alapvető eszközeként használja a keretléniákat, sőt mit több, maga a szedés is egy nagy keretléniában helyezkedik el minden egyes oldalon, addig a Népszabadság egyáltalán nem használ keretléniákat, csupán vízszintes és függőleges léniákkal tagol, a kiemelést keretléniák helyett szürke hátterű, szegély és lénia nélküli keretekkel oldja meg.
A két lap színhasználatában is jelentős különbségek jelentkeznek, melyek a lapok jellegére vezethetők vissza, tipográfiájukban hűen tükrözve a konzervatív és liberális szellemiségbeli kettőséget. Míg a Magyar Nemzet tradíciójához és idősebb olvasóközönségének (vélt) igényeihez híven máig fekete-fehér, addig a Népszabadság 2004-ben nyitni kezdett a fiatalabb generációk felé, s többlépcsős váltásokban 2006-ra jóval dinamikusabbá és egészében színessé alakította a lapot, melyben a főcímen és a képeken kívül a kiemelések, valamint a monokli felcímei is színesek, dominánsan a kék és a lila árnyalataival operálva.
A lapok vizuális hatását a színhasználaton kívül nagyban befolyásolja a lapon belüli szövegek és képek aránya is. Míg a Magyar Nemzet sokkal szövegcentrikusabb (a hirdetésekkel együtt kb. 30-35%-a a képi egység), és nagyobb szövegtömböket is sorakoztat, addig a Népszabadság sokkal több képet alkalmaz (kb. 40-45%), s ezekkel jobban tagolja a szövegegységeket. Az illusztrációk többsége mindkét lap esetében fotó, néhány grafikával és infografikával kiegészülve.
Jelentős eltérés mutatkozik a hirdetés- és reklámfelületek kezelését illetően a két újság között. Míg a Magyar Nemzet felületének csak kb. 10%-án jelenik meg reklám, addig a Népszabadság a lapok egynegyedében kiszabott határt, a maximális 25% reklámfelületet kihasználva kereskedik. Míg az előző hirdetéseire jellemző, hogy a PR-cikkeket keretléniával elválasztva különbözteti meg a hagyományos írásoktól, a reklámfelületeknek pedig a kontraszthatás a Magyar Nemzetben igencsak kedvez, mivel a hirdetések színes mivoltukkal hatásosan kitűnnek a fekete-fehér lapban, addig az utóbbi lap az azonos figyelemfelkeltési hatás eléréséhez sokkal nagyobb felületű hirdetéseket alkalmaz, sokszor egy-egy oldalnak akár a felét is lefedve.
- III. A lapok szedése, tördelése
A Magyar Nemzet szövegének szedését a sorkizárt rendezés, a balra zárt címek és szintén balra zárt, de kurzívval szedett alcímek és egységesen használt talpas, medievális antiqua kenyérbetűk jellemzik, kompresz szedésben. A bekezdéseket ebben a lapban iniciálékkal jelölik, amelyeknek azonban – a változatosság szempontját szem előtt tartva – sokszor változó a mérete, elhelyezése és betűvastagsága. A szedésbeli kiemelések további formája a lapban a kurzívval szedett nevek, a kimozdítást mint kiemelési eszközt nem alkalmazzák. A lap tömbös tördelést használ, alapvetően hathasábos osztásban, de helyenként 3-4-5-hasábos tagolás is előfordul.
A Népszabadság szintén sorkizárt szedést alkalmaz, de a címek és alcímek itt nem balra, hanem középre zártak, kurzív helyett normál betűváltozatban. A kenyérszöveg betűtípusa a szintén talpas, medievális antiqua, itt is kompresz szedésben. A bekezdéseket a Népszabadság nem jelöli iniciálékkal, helyette behúzásokat és tompa behúzásokat alkalmaz. A nevek kiemelését itt is a kurzív szedés szolgálja, a cikkeken belüli kulcsmondatokat pedig egységesen lila színnel emelik ki. A Népszabadság is alapvetően 6-hasábos, tömbös tördelésű, de előfordulnak benne 4-hasábba tördelt megoldások is.
Mindkét lap tervezői-készítői oldalpárokban gondolkoznak, a Népszabadság esetében helyenként az oldalpáron belül méretükben és folthatásukban túlhangsúlyozottan domináló reklámfelületek azok, amelyek veszélybe sodorják az ellenpont elvének érvényesülését. A Magyar Nemzetnél pedig a relatív nagyság elve az, amely a Népszabadságénál kevésbé érvényesül, a címlapon például nem eléggé és nem egyértelműen hangsúlyos a legnagyobb hírértékű, vezető cikk vizuális megjelenítése. A margók mindkét lapnál arányosak (ujjméretűek), az írásjelhasználat, a szóközök és a sorközök használata mindkét lap esetében helyes, a soregyen elve érvényesül, a szövegek egalizáltak, az olvasás rendjét nem gátolják a lap tagolási megoldásai. Ellenben kisebb tördelési hibák – a nagy hibáktól mentes és professzionálisnak mondható tipográfiai munka ellenére is – mindkét lapban előfordulnak. Így például, míg a Magyar Nemzet leadjei alapvetően egységesen félkövér szedésűek, elvétve előfordul egy-egy kurzívan szedett lead is. A Népszabadságnál ugyanez mondható el az alapvetően sorkizárt, de itt-ott becsúszó balra zárt leadekről. Valamint, mindkét lapban előfordul, hogy egy-egy lapszéli, keskeny hasábú cikkben elválasztójelek sorozata sorakozik egymás alatt.
- IV. Összegzés
Az ország két legnagyobb politikai napilapjának tipográfiai szempontú összehasonlítása végszójaként kimondhatjuk, hogy mindkét esetben megkomponált, világos logikai ívvel és stabil logikai szerkezettel rendelkező lapról van szó, amelyeknél az érezhető tipográfiai hangsúlyeltolódások alapvetően a jelleg- és szellemiségbeli különbségek visszatükröződései, s a mögöttes, a mondanivaló vizuális támaszaként és közvetítőjeként szolgálnak.
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Nemzet
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Nemzet
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pszabads%C3%A1g
